Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 50. ÉVFORDULÓJÁN
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 50. ÉVFORDULÓJÁN AZ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A KOMMUNIZMUS* A komoly természettudománynak nincsen egyetlen sora, egyetlen betűje sem, mely ne volna titkos hadüzenet a régi világnak, amely ne volna forradalmiAz egymás mellett szerényen meghúzódó szürke betűk tömegéből, melyek sokszor száraz természeti törvényeket vagy éppen statisztikai adatokat tárgyálnak, mintha piros forradalmi eszmék lobbannának föl. Vagy nem ébreszt-e mindenkiben lázadó gondolatokat az az egyszerű számadat, hogy Magyarországon évente hetvenezer ember pusztul el tuberkulózisban? Mondják, hogy a tudomány hatalom, — de elsősorban forradalmi hatalom, melyben minden revolúciós eszme támaszra talál s melynek művelői minden időben hű harcosai voltak a forradalomnak. Az orvostudomány az emberek gyógyítását tűzte ki föladatául, de küzdő tanítványai nemes törekvéseit annyiszor látták meghiúsulni a múlt önző, csak egy rendet szolgáló társadalmi rendszerén. Dobogó szívvel, valami különös büszkeséggel hagyta el minden orvos az egyetem avató csarnokát, hogy kilépjen a legnemesebb munkát ígérő életbe s ott szemben találta magát a természettudományos alapon álló ember előtt oly szembeszökően természetellenes s erőszakkal szentesített törvénnyel, hogy a gyógyuláshoz nem minden betegnek van egyenlő joga ! Mert míg a gazdagnak annyiszor ki tudta foltozni megrongált egészségét — addig az ugyanabban a betegségben szenvedő szegénynek csak szenvedéseit enyhíthette, csak halálküzdelmét tehette könnyebbé. Találóan mondja Wereszaew e meddő küzdelemre „Egy orvos följegyzései" című könyvében : „Nemes mártír függ a kereszten, szög veri át kezét és lábát — 5 jön az orvostudomány, hogy kimossa a vérző sebeket s csillapító kötéseket tegyen rajok. 1 ' De nem is lehet meggyógyítani a sebet addig, míg a szögek benne vannak! Erre egy tudomány sem képes! A tudomány csak arra taníthat meg bennünket, hogy a mártír, az emberiség így tovább nem élhet, ki kell előbb húznunk testéből a szögeket s akkor könnyű lesz behegeszteni a sebeit. Az orvos ezerszámra látta a régi rendszer szomorú áldozatait. Napról-napra jöttek a rendelésekre a nyirkos, túlzsúfolt tömeglakások irtózatos nyomorékjai, a * A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára a kortárs szavával, egy korabeli cikk idézésével emlékezünk. Dr. Molnár Elek cikke a „DARWIN" c. folyóirat VIII. évf. 1919. május 15-i, 9. számában jelent meg (109— 111. old.). Molnár Elek orvos 1891. május 1-én született Pilisen. Udránszky, majd Jendrassik tanársegéde volt. 1921-—25 között a debreceni Belklinikán dolgozott előbb mint asszisztens, majd adjunktus, később magántanár lett. Számos tudományos értekezése jelent meg a belgyógyászat köréből. Debrecenben halt meg 1945-ben.
