Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Sápi Vilmos: A tbc elleni küzdelem és a cselédlakások problémája a kapitalizmuskori Magyarországon

[21] Belügyi Közlöny, 1906. (jún. 17.) 26. szám. 287-289. [22] Nyíregyházai Állami Levéltár (a továbbiakban Ny. Á. L.) 595/906. sz. e. ü. szabályrendeletek f. (folio) 35 — 36. Itt pl. a megyei főjegyző jelenti, hogy Szabolcs megye 839/904. sz. szabályrendeletében intézkedett, amit 1905-ben a Belügyminisztérium jóváhagyott. Megjegyzendő, hogy Szabolcs megye eredetileg ebben a tárgyban 1897-ben hozott szabályrendeletet (uo. f. 431 — 432.) [23] Uo. f. 251-252. [24] Uo. f. 267-268. [25] Uo. f. 256 (395/1899. sz. főisp.) [26] Uo. f. 261-262. [27] Uo. f. 263, [28] Uo. f. 278 (485 Bgy. 22 800 K-1902, okt. 14.) [29] 24 519 K. 839 Bgy. — 1904. sz. szabályrendelet a vármegye egyes községeihez tartozó tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak rendezése tárgyában (uo. f. 453-456.) [30] Szabolcs megyének ez az új egészségügyi szabályrendelete három §-sal bővebb a régi 1897, évinél, ezen felül pedig az egyes §§-at egy-egy kifejezéssel, mondattal vagy bekezdéssel is bővítették, módosították. Megjegyzendő, hogy figyelembe vették Baranya megye 1903 októberében alkotott hasonló tárgyú, tíz §-ból álló szabályrendeletét „a gazdasági szegődményes (conventiós) cselédek lakásairól" is. (uo.f. 423—425.) Baranya egyébként minden törvényhatóságnak megküldhette ezt a statútumát, mert pl. Trencsén megye ebből egyes bekezdéseket ill. §§-at szószerint is átvett 1908-ban (Trencsén vm. szabályrendeletei, Trencsén, 1913.) [31] Nógrád megye pl. 1910-ben előírja, hogy „a gazda által adott mésszel" köteles a cseléd szobáját és konyháját áprilisban és szeptemberben kimeszelni. (Nógrád vármegye szervezete és szabályrendeletei, Balassagyarmat.) Somogy megye azt is előírja, hogy fertőző betegségek után a szobák azonnal fertőtlenítendők, földes szobák talaja pedig ... 30 cm mélyen felásandó s új földdel tömendő meg" (Kaposvári Állami Levéltár 213/2034/1908. kgy. sz.) [32] 24 519 K. 839. Bgy/1904. sz. r. ill. 462 Bgy/1897. sz. r. (Ny. Á. L. 595/906. f. 453 — 456 és 431-432) [33] Uo. 595/906. Szabolcs vm. alisp. 72,281/ 1904-IV. b. [34] Uo. f. 257-258, Tiszadob 8646/906, Polg. ir. VI. 1906/59. K: 22992/1907. [35] Uo. f. 79 — 80 (1906. máj. 5-én írta alá a jegyzőkönyvet a főjegyző, a főbíró és a községi orvos.) [36] Uo. f. 180—181. (Vö. uo. f. 16 — 17., ahol a nyírbátori járás főszolgabírójának összefoglaló jelentése szerint több gazda és bérlő megtagadta a jegyzőkönyv aláírását ill. haladékot kért. Az egészégtelen földbeépített putrikat is megemlíti, végül közli : „intézkedtem, hogy ... a hiányzó árnyékszékek még az év folyamán felépítessenek". [37] Szerző számításai az uo. (f. 481 — 488) található kimutatások alapján, [38] Uo. f. 489. [39] Uo. f. 798-803, 5029/906: f. 2. [40] Uo. f. 200, f. 781-784, f. 771, f. 768-769. [41] Uo. f. 518-519, f. 544-545, f. 566-567 és f. 649. [42] Vö. a 17. és 21. jegyzethez tartozó szöveggel. {43] Pécsi Állami Levéltár (továbbiakban: P. Á. L.) alispáni 11 313/1900. f. 11, 11/a [44] Uo. f. 13 és f. 15, [45] A közegészségügyi törvény 154. §-a a szolgabírónak mint elsőfokú közegészségügyi hatóságának a feladatait sorolja fel. Ezen felül a 6. pont kimondja: „felügyel az orvosrendőri szabályoknak ... foganatosítására . .. továbbá arra, hogy