Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Sápi Vilmos: A tbc elleni küzdelem és a cselédlakások problémája a kapitalizmuskori Magyarországon

az egészségi szabályok megtartassanak . . . lakások, ürülékek, csatornák és emésztőgödrök, nemkülönben .. . ivóvizek . .. és állati hullák körül ; az e részben tapasztalt hiányok elhárítása iránt intézkedik". Megjegyzendő, hogy ugyanitt a k. 1. és m. pontok rendelkezési és eljárási jogot biztosítanak a szolgabíráknak, de az ismeretszerzés miatt személyes megjelenésre is kötelezik. [46] Ez a megoldás más országrészeken is előfordult, hiszen az Érparti történet-ben olvashatjuk, hogy a három- és félköblös földdel rendelkező Karancsi „a vele szomszédos uradalomba beállt éves cselédnek". (Sinka István, Eltűnik a hóri domb, Bp. 1961. 251.) [47] P. Á. L. alisp. 11 313/1900. f. 18 és 18/a. [48] Uo. f. 19. és 23. [49] Uo. f. 22. [50] Uo. f. 18/a, 19, 31, 7, 1 és l/a. Megjegyzendő, hogy a főszolabíró mind a saját, mind pedig a felülvizsgálatot vele megtartó járási orvos részére egyenként I4 korona 28 fillér költség megtérítésére kötelezte a püspöki uradalmat, amely 28 korona ezen a vidéken a tavaszi és őszi hónapokban egy summás ill. hónapos béres egy teljes havi bérével ért fel (Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1900. évben, Bp. 1902. 108-112.). [51] P. Á. L. alisp. 11 313/1900. f. 30, 31. és 28. ill. 23/a. [52] Vö. a 3. és 19. jegyzet szövegével és a fentebbiekben célzott megyeiszabályrendeletekkel. [53] Azután idézi az újság az alispáni jelentést : a „vörheny elterjedésének oka nagyrészt az volt, hogy a gazdasági cselédlakásokban az egészséges munkásokat a betegektől elkülöníteni nem lehet". Hasonlóképpen ecseteli a helyzetet a Népszava 1906. máj. 26-i száma — idézi T. Mérey Klára : Adatok a déldunántúli uradalmak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején, Pécs, 1957. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 10. Series historica 5,), 12. NB.: T. Mérey uo. a 10—11. lapon a fentiekben ismertetett Baranya megyei helyzettel hasonló szemszögből foglalkozik, fentebbi idézeteink azonban az eredeti levéltári anyagból merítettük a szabolcsival történő összehasonlítás miatt — noha végső konklúzióink nem térnek el Mérey helyi vonatkozású nagyon alapos megállapításaitól. [54] Uo. 11 (Brázovay, 15 alapján) [55] Uo. 11 (Szekszárdi Állami Levéltár 2866/1905 alisp. — alapján) [56] Uo. 13 (V. Sz. szept. 23.) [57] Varga Jenő : A lakásügy mint közgazdasági és szociális probléma (Huszadik Század, 19. évf. 1918. I. 321.) [58] Egri Állami Levéltár 396/kgy 13 259/1916, amely törvényhatósági bizottsági határozat 1917 helyett 1920. nov. l-re hosszabbít. [59] Nemes Dezső, Karsai Elek : Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon, 1924-1926. Bp. 1959. 323-324, 345, 349-350, 326, 327, 328. [60] Uo. 329. [61] Békésy, 1905, 166. [62] Csizmadia Sándor : A földművelő munkásság helyzete és feladata, 43. [63] Somogyvármegye, 1907. febr. 8. — idézi T. Mérey, 1957, 11. [64] Veres Péter : Három nemzedék, I. Szolgaság, Pozsony, 1951. 10, 28. [65] Illyés Gyula: Puszták népe. Bp. 1956. 172 és 4. [66] Görög József: Adatok a Csanád megyei mezőgazdasági munkások helyzetéhez és mozgalmaihoz a XX. század elején. Klny. Szeged, 1961. 107. — Egyébként az átlagos cselédlakás leírására 1. : Bosnyák Béla : Oros község gazdasági és tár-