Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Sápi Vilmos: A tbc elleni küzdelem és a cselédlakások problémája a kapitalizmuskori Magyarországon
feljebb egy év alatt, ... a tulajdonos által átalakítandók vagy ... használatuk eltiltandó, és ha az egészségre még akkor is káros befolyással lennének, kisajátítás útján végkép eltávolítandók." [4] Engels, A munkásosztály helyzete Angliában, Szikra, 1954, 128 — 129. (A dőlt betűs kiemelés tőlem ered, amit a továbbiakban nem jelzek — S. V.) [5] Uo. 131. [6] Uo. 130. [7] Marx, A tőke. I, k. Szikra, 1948. 744-750. [8] Uo. 746. [9]Uo. 767. [10] Vö.: Köllner Károly: Szegénység és fertőző betegségek, Közgazdasági Szemle, 1900, 367 — 378. Köllner a pinceíakások vonatkozó hátrányával foglalkozik. Szegedy-Maszák ismerteti Andersonnak Dundeeban folytatott felméréseit, amely szerint a tüdővészes halálozás a 4 szobás lakásokban 3,26%, a 3 szobásokban, 5,52% a 2 szobásokban 6,41%, míg az 1 szobás lakásokban, 7,44%. Párhuzamként figyelemre méltó dr. Bűben felmérése is a márianosztrai fegyházról, 1858 — 1885 közt 8,24%-os volt a tüdővészes halálozás, ami a szellőztető berendezés hatására tíz év alatt 4,62%-ra csökkent (uo. 1904, 841) [11] Németországban az 1891. évi kötelező biztosításról szóló törvény életbelépése alapján a biztosító társaságok megállapították, hogy „a rokkantságot az esetek 13%-ában a tüdővész okozta, sőt a 20. és 30. életévek közt munkaképtelenekké váltaknak több mint felét ... a tüdővész tette beteggé és munkaképtelenné". Ekkor jött rá Gebhart (a lübecki biztosító intézet elnöke), hogy anyagilag előnyösebb az intézetnek, ha gyógyíttatják a betegeket (uo. 845). Ennek felismerése során vált a vonatkozó német szanatóriumi rendszer úttörővé. [12] Uo. 848-850. [13] Uo. 843. Vö. Wildner Ödön : A lakáspolitika kérdése a Hegei congressuson. (uo. 1905, 634-654) [14] Die Arbeiter Wohnungsfrage in Ungarn, von Dr. Josef Fenyvessy — ismerteti: Békésy Géza : A lakásnyomorról c. tanulmányában (Közgazdasági Szemle, 1905, XXIX. évf. 33. k. 165-1-66) [15] Magyar Statisztikai Évkönyv: 1906. Bp. 1907. 53 (Vö. uo. 55-56. lap: Halálokok törvényhatóságonként 1906-ban) [16] A Nagyrédéről készített táblázat szerző számításai dr. Molnár József kéziratos összeállításai alapján, akinek ezúton is megköszönöm, hogy volt szíves rendelkezésemre bocsátani Nagyréde történetének második kötete kéziratából a vonatkozó adatokat. — Jóllehet a tussis vehemens itt 1900-ig néha-néha nagyobb számban szedte áldozatait, a betegségek közt a tbc a legkiemelkedőbb halálok,, a hörghurut pedig csak egészen ritkán tűnik fel. [17] Az ipari munkásság lakásproblémáiról 1.: Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon, 1867-1900, Bp. 1954. 278, 284-285, 654-658, 667 stb. II, [18] Belügyi Közlöny 1898, 119 — 123, A gümőkóros tüdővész (tuberculosis) ellen való védekezés tárgyában. [19] Az 1907: 45. tv. (a gazda és a gazdasági jogviszony szabályozásáról) 29, §-a kimondja: „A gazda a cselédnek a közegészség követelményeinek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni köteles". A 29. §. (2. és 3, bekezdés) azt is előírja, hogy a jövőben építendő cselédlakásoknál a nős és családos cselédek részére külön szobáról és kamráról kell gondoskodni, továbbá, hogy legkésőbb tíz év múlva ezt valamennyi cseléd részére biztosítani kell, [20] Gazdasági munkás- és cselédlakások. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai, 16. sorszám.) Bp. 1906.