Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Dörnyei Sándor—Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede. I. A pesti egyetemi szülészeti klinika Diescher János professzorsága alatt

[4] Szemesi Imre : A gyermekágyi láz klinikumának és gyógyításának változása Semmelweistől napjainkig. Orv. Hetil. 1965, 106, 33, 1557 — 1562. [5] Id. m. 239. 1. [6] Id. m. 417. 1. [7] Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770—1935. Bp., 1936. 633. 1. és Wien. med. Wschr. 1866, i6, 10, 166. [8] Gyógyászat, 1865, 5, 35, 706. [9] Orv. Hetil. 1865, 9, 39, 631-632. [10] A pesti orvoskaron a tanszékbetöltések körüli harcokról elsősorban a Wiener Medizinische Wochenschrift pesti levelezője számol be. Orvostörténetünknek eddig nem sikerült megnyugtatóan kideríteni, hogy ki írta ezeket a leveleket. A kortársak Hirschler Ignácra gondoltak. Az kétségtelen, hogy Balassahoz és az Orvosi Hetilap köréhez közel álló személy volt, ezért jogos Hirschler kombinációba hozása. A tanszékbetöltésekkel foglalkozó levelek a következők: a Sauer-tanszékről 1865. febr. 8-i keltezéssel 1865, 15, 13, 222 — 223; a botanikai tanszékről 1865, 15, 52, 974 és 55, 1018—1019; az üres tanszékekre, köztük a szülészetire pályázókról 1865, 13, 94, 1702—1703; a második belgyógyászati és a szülészeti tanszék betöltéséről 1866. január 25-i keltezéssel 1866, 16, 9, 150-151 és 10, 166. [11] Gortvay-Zoltán: Id. m. 170. és 235. 1. [12] Győry Tibor: Id. m. [13] Gyógyászat, 1865, 5, 6, 120. [14] Az orvosi erkölcsiség jelen állapota. Gyógyászat, 1865, 5, 8, 164—169. Az idézett, rész a 165. lapon. [15] Gyógyászat 1865, 5, 14, 290 — 297. és Flór Ferenc: Válasz Markusovszky Lajos úrnak, az Orvosi Hetilap szerkesztőjének. Gyógyászat, 1865, 5, 11, 226 — 228. Érdemes ez utóbbiból egy Semmelweisre vonatkozó részt (227. 1.) kiemelni: ,, . . . e gyűlésben is [Markusovszky] tr. úr maga és társai közül S ...veis egyetemi tanár a legdulakodóbban viselték magukat. Az elnököt [Kovács Sebestyén Endre] megtámadva, helyét elhagyni kényszerítették." [16] „Csak mély sajnálatunkat fejezhetjük ki a felett, hogy Semmelweis tanárnak egyetemünknél nem volt alkalma jeles szülészek és nőorvosok kiképzése körül oly hasznosan működhetni, amint azt hazánk szüksége a gyógytudomány ezen terén megkívánja, s mint ő alapos szakképzettsége, műtői ügyessége, s kivált azon önálló tanulmányok útján szerzett biztos tapintatnál és ítéletnél fogva, mely által a valót a hamistól, a hasznosat a fölöslegestől, a biztost a kétségestől megkülönböztetni tudta, tehette és tenni akarta volna." Orv. Hetil. 1865, 9, 34, 551. [17] Győry Tibor: Id. m. 633. 1. [18] Gyógyászat, 1870, 10, 18, 320. és Orv. Hetil. 1870, 14, 18, 310. [19] Gyógyászat, 1865, 5, 28, 577. [20] Gyógyászat, 1868, 8, 33, 645-648. 34, 660-664. 35, 678 — 680. 36, 700-703. 37, 717-724. 38, 741 — 745. 39, 756-758. 40, 772-773. Az idézett rész a 648. lapon. [21] Gortvay-Zoltán: Id. m. 185. 1. [22] Gyógyászat, 1865, 5, 32, 658. [23] A köthártyalob. Gyógyászat, 1865, 5, 46, 938-945. 47, 955-959, 48, 981 — 986. 49, 1009-1012. 50, 1029-1035. [24] Orv. Hetil. 1866, 10, 43, 767-768. [25] Az 1866-ban elhunyt Bernhardt Breslau zürichi professzor. [26] Orv. Hetil. 1868, 12, 24, 417-419. [27] Orv. Hetil. 1868, 12, 29, 508 — 510. A pesti klinika tisztasági viszonyaira vet fényt a levél következő részlete: „A tisztántartás egyébiránt itt az ápolószemélyzet közt becsületbeli dolog látszik lenni. Legalább azt beszélték nekem, hogy az osztályon egy különben igen ügyes és tiszta ápolónő alatt levő szobában egyszer poloska találtatott, mit a szegény asszony annyira megrestelt, hogy