Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadart: Semmelweis Ignác összegyűjtött kéziratai

ADATTÁR SEMMELWEIS IGNÁC ÖSSZEGYŰJTÖTT KÉZIRATAI Közlik : ANTALL JÓZSEF - R, HARKÓ VIOLA VIDA TIVADAR (Budapest) A

kéziratoknak mindig különleges értéket tulajdonítanak a múlt kutatóig a tegnap történetének vallatói. Természetesen az ismeretlen adatokat, elfelejtett epizódokat tartalmazó kéziratok a legértékesebbek, azok, amelyek segítenek megmagyarázni a még homályban maradt eseményeket vagy ezek mozgató rugóit. De nem közömbös a kéziratok vizsgálata abból a szempontból sem, hogy miben segíthetik elő egykori szerzőjük személyiségének, nyelvtudásának vagy fogalmazási készségének megismerését, röviden : magáét az emberét. A kéziratok tartalmi értékét, pontosabban forrásértékét téve is az első helyre, nem feledkezhetünk meg a kéziratnak mint történeti dokumentációs múzeumi anyagnak az értékéről sem. A szellemi erőfeszítés vagy egyszerűen elődeink keze munkájának termékeként is ereklye egy-egy nagy államférfi, tudós vagy művész kézirata, amelyet a levéltárak, a könyvtárak, a múzeumok egyaránt a legértékesebb gyűjteményeik között tartanak számon. A kézirat a tárgyi anyaggal azonos jelentőségű muzeális értékű „műtárgy" a múzeumok számára, különösen a tudománytörténeti vonatkozású múzeumok esetében. Éppen ezért tartottuk szükségesnek, hogy születésének 150. évfordulóján összegezzük Semmelweis Ignác kéziratos hagyatékát, összegyűjtsük a fellelhető és általunk ismert kéziratokat. Annál inkább, mivel Semmelweis egyike azoknak a nagy férfiaknak, akiktől igen kevés kézirat maradt hátra. Nyomtatásban megjelent könyvének, nyílt leveleinek, cikkeinek kéziratai elvesztek. De nyoma veszett készülő szülészeti tankönyve kéziratának is. A nyomtatásban soha meg nem jelent műről az Orvosi Hetilap tájékoztatta 1802-ben olvasóit: „Semmelweis Ignác egyetemi tanár az orvosok számára írt szülészeti tankönyvön dolgozik, mely szöveg közé nyomott rajzokkal ellátva, értékes tartalmának megfelelő csínnal fog kiállíttatni; úgyhogy minden tekintetben a külföldi, azon szakmabeli legjelesebb munkákkal vetélkedni fogván, megjelenése méltán a magyar irodalom nyereségéül lesz tekinthető" [1]. Semmelweis kéziratának sorsával annál többet foglalkoztak a Semmelweiskutatok, mivel műveinek, életrajzi adatainak tanúsága szerint igen kiterjedt levelezést folytatott. Nem egyszer ezektől várták egy-egy rejtély kulcsát, magyarázatát. Győry Tibor, a legjelentősebb Semmelweis-kutatók egyike, csüggedten írta 1900-ban: „Ezenkívül nem maradt fenn utána semmi egyéb, még csak egy pár sor