Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Fekete Sándor: Semmelweis és a bécsi forradalom

.Rosasnak nyilvános avagy bizalmas felterjesztéseiben sohasem történik a leghalványabb célzás sem Semmelweis magyarságára vagy forradalmi érzelmeire." [13]. Éppen a kérdés jelentősége miatt, tekintsük át a bécsi forradalom főbb eseményeit, a Nemzeti Gárda és az Akadémiai Légió szervezetét a kortársak és az utókor feljegyzései és leírásai alapján. Bécs és a „népek tavasza" Az 1848. március 12—18. között eltelt napok leírását Siegfried Becher [14] pontosan megadja. A müncheni megmozdulások után szervezkedni kezdett a bécsi egyetem hallgatósága. Becher neveket is említ, köztük a magyar Fischofét, de Semmelweisről nem esik szó. Feliratot szerkesztettek a szabad sajtó, a szólásés vallásszabadság érdekében. Ezt átadták a császárnak, felvonultak a Rathaus elé. A rend fenntartására katonaságot vezényeltek ki. Az egyik tisztet bántalmazták, erre a katonák sortüzet nyitottak. Ez a kedélyeket még jobban felizgatta. A diákok fegyvert követeltek. Ezt azonban csak huza-vona után engedélyezték, miután tanáraik, Hye és Endlicher kezességet vállaltak, hogy a fegyvert a rend fenntartására használják. Közben március 12-én Metternich lemondott és elmenekült. Március 14-én felvetették a National Garde megalakulását, és ezt a császár helybenhagyta. Megalakult az Akademische Legion. A Nemzeti Gárda parancsnoka gr. Ernest Hoyos lett. Március 15-én Kossuth Lajos és Batthyány Bécsbe utaztak, hogy átadják a magyar országgyűlés kívánságait. Kossuth beszédet tartott az egyetemen, ahol nagy ovációval fogadták. Közben folyt az egyetemi hallgatók felfegyverkezése a Zeughausból. Március 17-én a császár teljesítette a sajtó-, vallás- és szólásszabadságra vonatkozó kívánságokat, és új alkotmányt ígért. Nagy volt a lelkesedés. A császár kikocsizott és az egyetemre is elhajtatott. Te Deumot tartottak, és amnesztiát adott a császár. Helfert két kötetben írja le [15] a március—májusi eseményeket, munkájának harmadik kötete már nem jelenhetett meg a szerző szembaja miatt. Megtudjuk, hogy a Nemzeti Gárda és Akadémiai Légió megalakulása olyan nagy rokonszenvvel találkozott, hogy március 16-án Ferenc Károly főherceg Hoyos gróffal szemlét tartott az alakulat fölött. Később, amikor sikereket értek el, már a köztársaság eszménye is felvetődött [16], Ez azonban kiváltotta a feloszlatási rendeletet, amelyet azonban kénytelen volt a kormányzat visszavonni [17], Semmelweisre vagy közelebbi környezetére vonatkozólag Helfert nem közöl adatokat. Ha képet akarunk alkotni a bécsi egyetemi ifjúság tevékenységéről, Semmelweis tevékenységéről, ismernünk kell a Nemzeti Gárda és az Akadémiai Légió szerepét. Paul Molisch [18] tanulmánya alapján összegezzük a főbb eseményeket. A rend fenntartására a Nemzeti Gárda és az Akadémiai Légió vállalkozott. A császár hozzájárult ahhoz, hogy a Légió a Zeughausból fegyverezze fel magát. A légió jelentősége csakhamar túlterjedt az egyetem falain, s Molisch szerint