Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Molnár Gyula: Konyár egészségügyi körülményei a XVIII—XIX. században

„JÓ SZÜLŐK! A Természetnek Mindenható Alkotója meg áldván benneteket magzatokkal, egyszersmind Sz. kötelességtekké tette, hogy azoknak éleiteket minden veszedelem ellen oltalmazzátok. A sok veszedelem közé, melyek Magzatjaitokat mindjárt születésektől fogva körül veszik, tartoznak a hójagos himlők; ezek irtóztetóképpen dühösködnek az ártatlan kisdedek között, sok ezreket ölnek meg minden Esztendőben, sok ezreket, melyek a halálos pallostól megmenekednek, elrutittatnak, vakokká, süketekké, némákká, bénákká, egész életjekre nyomorultakká teszik. Ki volna közületek olyan embertelen, olly gyilkos, hogy nem akarná magzatjait ezen irtóztató betegségektől megmenteni? Imé az Égnek legszebb ajándéka az emberi ész, feltalált egy hatalmas, bátorságos, biztos eszközt, mely által magzatjaitokat tökéletesen megmenthetitek a rut hójagos himlőktől és egyszersmind az egész emberi Nemzetnek Jótevői lehettek, midőn a leggyilkosabb betegségnek egész kiirtását elő mozdítjátok. Ezen leghasznosabb találmánya az elmúlt Századainknak a Mentő-himlő, vagy Tehén himlő. Ennek bé oltása által sem az emberi szépség el nem rutittatik, sem egészsége meg nem sértetik, a Veszedelmes Himlőtől pedig megmentetik. Azért is ezen bé oltás már több esztendőktől fogva az egész pallérozott Világban elterjesztetett. A Leg kegyelmesebb Királyunk, Felséges Urunk meg győzettetvén ezen szép találmánynak leg nagyobb hasznáról, az emberi nemzetre nézve olly rendelkezéseket tett, hogy mindnyájan részesekké tehetitek kedves magzatjaitokat e jótéteménybe. Ne késlekedjetek tehát Barátaim magzatjaitoktól eltériteni az irtóztató himlő betegségnek veszedelmeit! Siessetek azokat minél hamarább a bé oltás által meg menteni, külömben szent kötelességetek ellen vétkeztek és ha magzatjaitok a dühös himlő betegség által életeknek virágjában elesnek, vagy szépségektől, egészségektől megfosztatnak, Tik szülők lesztek csupán csak okai ezen veszedelmeknek, Tik magatok magzatjaitoknak gyilkosai!" [11]. Lassan fejlődött a falusi nép gondolkodása odáig, hogy bizalommal fogadja az általa idegennek tekintett gyógymódokat. A XIX. század végére általános lett a nagyobb falvakban, így Konyáron is az orvosi szolgálat, és csak ekkor javult lényegesen a halálozási statisztika, ettől kezdve lassú csökkenéssel felszámolódott a sokféle és évszázadokon át leküzdhetetlennek hitt népbetegség. SZÜLETÉS, HALÁLOZÁS ARÁNYA A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Az adatok megállapításánál elsősorban a konyári ref. egyháznak 1757-től kezdődő anyakönyvi bejegyzéseit vettem alapul. Ugyanis semmi más feljegyzés, amely rendszeres kimutatást vezetett volna bármily népmozgalmi adatokról, nem áll rendelkezésre. Egyébként pedig az anyakönyvi bejegyzések tartalmazzák a betegségek felsorolását is. Ezek az akkori népi nevek, sok tekintetben nem felelnek meg sem a tényleges kórtünetnek, sem a teljes valóságnak, mert bemondás alapján írattak be, ami sokszor téves volt.