Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola

t. 4. ábra összejövetelről számol be: „Ez után Arthurral az Európához mentünk, a hol Korányi, Hirschler, Marko (Markusovszky, A. J.) s Antallal (Antal Géza urológus, későbbi veje, A. J.) mintegy búcsúvacsorát ültünk. Hirschler is indul holnap Tyrolba — de még ma sem tudja definitive hova" [35]. Jól mutatja a pesti iskola tudománytörténeti helyét, politikai felfogását Lumniczernek Balassáról mondott másik megjegyzése (1872): „Nem volt ő azon túlbuzgók egyike, ki az áltudományosság kinövéseinek becsempésztetését a tudomány csarnokába, bár ha a hazafiság lobogója alatt is tűrte volna" [36]. A magyar orvostudomány eredményeinek és a második bécsi iskolán keresztül megismert modern orvostudománynak összegezői, az alkotmányos és demokratikus szabadságjogokkal felruházott polgári állam hívei ; a kiegyezés tudomásulvevői ; Magyarország gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi viszonyainak jobbítását szorgalmazó nagy alakjai a haladásnak. De ne tegyük őket hamis pátosszal barrikádforradalmárokká vagy megtörhetetlen Jókai-hősökké, mert nem azok voltak. Annál kevésbé, hiszen a szabadságharc és Kossuth náluk nem egy következetesebb hívét — közöttük Flórt — éppen a velük szemben álló táborban találjuk. A SEBÉSZET PROFESSZORA A kiegyezés megkötése után ismét Eötvös állt a közoktatásügy kormányrúdja mellé. Balassa már csak magántanácsadója, de Markusovszky legközelebbi munhatársa az orvosképzés és az egyetemi ügyek intézésében. Megnyílt a tér, óriási