Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola

Az önkényuralom válsága (1859/61) megkönnyítette Lumniczer helyzetét is: államvasúti orvosi állást (1860—68) kapott. Később elvállalta a Rókus Kórház II. sebészeti osztályának vezetését, először (1861) díjtalanul, majd (1864) rendes főorvossá történt kinevezéssel. A megélénkülő szellemi élet nem volt mentes a vadhajtástól sem: szenvedélyes küzdelem bontakozott ki Balassa köre és az újonnan indított „Gyógyászat" című lap szerkesztője, Poór Imre között [31]. Kiépített klikk-rendszerrel, egymás ajánlgatásával, az orvosi pálya anyagi kiaknázásával, vagy éppen hazafiatlansággal vádolta Poór Markusovszkyékat, kijutott ebből Lumniczernek is. Az elfajult sajtóvita hangjához képest Semmelweis nyílt levelei hideg eleganciával íiódtak. Küzdelmük kiterjedt az egyetemi tanári állások betöltésére is. Gyakran idézik küzdelmüket mint a haladó és konzervatív orvosi párt összecsapását. Bár lényegében és orvosi vonatkozásban ez igaz is, de nem ilyen egyszerűen. A szabadságharc számos kiemelkedő egyéniségét, Kossuth bizalmasait, általában az idősebb nemzedék nagyjait, közöttük magát Flór Ferencet is Poórék táborában találjuk. Éppen Flór felett mondott emlékbeszédében (1872) vont éles határvonalat Poór a jogegyenlőség és polgári szabadság „kozmopolita" bajnokai, ezt svájci mintájú független államisággal párosító és a fentieket bár részben elfogadó, de elsősorban az állam magyar jellegéhez ragaszkodó három irányzat között. Nem nehéz kitaláni, hogy kiket hova sorolt Poór — Flórt és magát természetesen a harmadik csoportba. Éppen ezért folytattak már az Októberi Diploma idején éles harcot, amikor Markusovszkyék ellenezték a magyarul nem tudó, különben kiváló profeszornak, Czermáknak — a gégetükör bevezetőjének — az eltávolítását. Balassa és Markusovszky köre nemcsak személyi kapcsolatok révén, de nézeteiben is legközelebb Eötvöshöz és az egykori centralistákhoz állt. Ugyanúgy szoros szálak fűzték őket a hasonló gondolkodású osztrák értelmiséghez, bár gondolkodás nélkül öltötték magukra a honvédorvosi egyenruhát — Lumniczer Balassa felett mondott szavai szerint — „nemzetünk alkotmánya megvédésére 1848/49ben". Életük végéig megőrizték barátságukat „az árulóval", Görgey Artúrral is, akivel egyébként Eötvösék is érintkezésben voltak, bár a kiegyezés törékeny művét féltették népszerűtlenségétől. Nem véletlen, hogy a kiegyezés megkötése után, amikor Görgey Artúr hazatért, két ember várta: Markusovszky Lajos és a hazalátogató Duka Tivadar. Az a Duka, akivel mint Görgey segédtisztjével szemben olyan bizalmatlanok voltak a londoni emigránsok, és aki Angliában végezte orvosi tanulmányait, népszerűsítette Semmelweist, felhívta reá Lister figyelmét, és nemcsak Kossuthról és Görgeyről írt angol nyelvű munkát, hanem gyarmati szolgálatát felhasználva Körösi Csorna Sándornak is emléket állított [32]. Görgey legszűkebb köréhez tartozott az az orvos társaság, akinek Sterio által festett képe (4.ábra) Görgey szobájában függött: Nedelko Döme, Bakody Tivadar, Lumniczer Sándor és Markusovszky Lajos [33]. A legszorosabb kapcsolat azonban Görgey és Lumniczer között maradt fenn, amit bizonyos rokoni kötelékek is összefűztek. Feleségéhez, Radnótfáy Katalinhoz írott leveleiből kitűnik, hogy mennyit foglalkoztatta Görgey különös helyzete, ebből következő családi problémái, Berta leányának gyógyíttatása és házassága [34]. Különösen érdekes az a levele, amelyben a Margitszigeten tett közös családi sétáról, majd az ezt követő