Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola

iratai és Janny Gyulának 1893-ban adott nyilatkozata egyaránt tanúsítja Görgey orvosi és emberi elismerését Lumniczer iránt. Tagadhatatlan eréllyel és hozzáértéssel fogott az egészségügyi szolgálat irányításához (közben a központi kórházak operatőrjeként is tevékenykedett). Mindent elkövetett a hiányok pótlására, lehetővé tette a budai fürdők használatát a sebesült és beteg honvédek részére. De működése már egybeesett a szabadságharc utolsó óráival: június 30-án Kossuth utasítást adott, hogy „percznyi idővesztegetés nélkül" indítson útnak minden fellelhető tábori egészségügyi felszerelést és anyagot Szeged felé, sőt vásároltassa össze a magánosoktól is a fellelhető készletet. „Gyengélkedő egészségem" miatt — írja — kézi gyógyszertár biztosítását kéri kezelő orvosa, Obonyai János törzsorvostól [22]. Szegeden az olasz légió törzsorvosának, különben nagybátyának, Schoepf-Mereinek feleségét (Brambilla unokája) kezelte. Néhány óra alatt elhunyt kolerában, de Lumniczer is megkapta. Betegen sem hagyta el helyét, követte a kormányt Aradra, és Világosnál ő is ott volt a fegyverletételnél. Büntetésül besorozták betegápolónak az osztrák hadseregbe. A szerencse és a barátság vetett végett megalázó szolgálatának, amikor Böhm osztrák törzsorvosnak, egykori bécsi kollégájának a beosztottja lett. Böhm még arra is ürügyet talált később, hogy Pestre küldje, kocsisnak pedig nem mást, mint az ugyancsak Balassa köréhez tartozó orvost, Sass Istvánt adta mellé [23]. BALASSA ÉS A PESTI ISKOLA Haynau rémuralma, Prottmann rendőrfőnöksége Pesten, néma országot terített Lumniczer elé. Alig mertek vele szóbaállni, nem merték befogadni. Balassa is börtönbe került Kossuth iratai között talált két levele miatt, de hamarosan kiszabadult. Korányi vezette a kiengedését szorgalmazó medikus küldöttséget, és tőle tudjuk Balassa baráti köre viszonylagos bántatlanságának okát is. „Prottmann neje súlyos beteg lett s hozzá Balassa lett meghíva. Személyének varázsa Prottmannra sem tévesztette el hatását s ezt annyira felmelegítette, hogy ... megadta a Balassa-társaságnak a salvus conductust". Markusovszky kezdeményezésére először lovas összejöveteleket rendeztek, elsőnek Lumniczer, majd Balassa is csatlakozott hozzájuk. A „Faculté de medicine à cheval"-nak nevezett lovasított társaságban vitatták meg a politikai és tudományos kérdéseket, szőtték álmaikat és terveiket a jobb jövőről. Később még sokan csatlakoztak hozzájuk, közöttük a Bécsből 1850 októberében hazatért Semmelweis is, aki hamar megsínylette a szabadságharcban szerzett gyakorlat hiányát, már az egyik lovardái gyakorlaton karját törte [24], Az orvosi hivatás gyakorlását azonban semmi sem helyettesíthette. Keserűen írta Lumniczer Korányinak: „Párizsból Luertől hozott műszereim közül egyedül azon késnek veszem hasznát, amellyel tyúkszememet vágom" [25]. Balassa viszszakerülése az egyetemre némi lehetőséget Markusovszkynak és Lumniczernek is jelentett: magán-asszisztensként vette őket maga mellé. Szoros barátságuk Semmelweisszel sem lazult, hiszen Markusovszkynak Bécsből írott leveléből sem maradt ki (1850. június 24.) az üdvözlet Balassának és Lumniczernek [26].