Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola

A SZABADSÁGHARC EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKE Régi vágyak, sokszor megálmodott remények tűntek megvalósíthatónak, ami­kor 1848 tavaszán kirobbantak az európai forradalmak, és összeomlott Metter­nich szentszövetségi rendszere. Bécs most a forradalmi Bécset jelentette a csá­szárváros helyett, Pest és Buda pedig a hűbéri láncot lerázó, nemzeti önállóságát visszaperlő Magyarországot. Nem csoda, hogy a hazatérő Lumniczert is ott találjuk a megújhodás bajnokai között. A megalakuló Batthyány-kormány köz­oktatási minisztere, Eötvös József nemcsak az orvosi ügyek intézését, hanem az egyetem igazgatását is Lumniczer mesterére, Balassára bízta. Markusovszky és Lumniczer ott állt Balassa mellett, aki Eötvös reformpolitikájának orvosi letéte­ményese és szakértője volt. A békés átalakulás, a fájdalommentes újjászületés reménye azonban hamar elhomályosult. A forradalmi hullám apálya, a marcan­goló nemzetiségi ellentétek és az ájulásból magához térő bécsi kamarilla hamar rádöbbentette az optimistákat is a készülő veszélyre. Lumniczer nem sokkal a visszatérése után megkezdte nagysikerű hadi sebészeti előadásait a pesti egye­temen. A válaszút elé állított magyarság a küzdelmet választotta, és 1848 nyarán­őszén már kibontakozott a véres dráma, amelyet nem minden szereplő tudott végigjátszani. Igaz, ez a szereptől is függött. Az eseményektől megriadt politiku­sok egy része külföldre távozott vagy visszavonult a politikától. A becsületes orvosokat — radikális politikai hitvallás nélkül is — a harcoló nemzethez kötötte hivatásuk. A szabaságharc kitörése után az egyetem sebészeti és szemészeti klini­káját — Balassa és Markusovszky vezetése alatt — honvédkórházzá alakították át. Csak a főváros elestekor, 1849. január 1-én szüntette meg működését. Lum­niczer azonban még 1848 augusztusában bevonult a harcoló seregekhez, és zászló­alj-főorvossá nevezték ki. Részt vett a schwechati ütközetben és Görgei Artúr seregében a téli és tavaszi hadjárat szinte valamennyi nagy csatájában. Görgey előterjesztésére 1849 februárjában nevezte ki törzsorvossá Mészáros Lázár, gya­korlatilag azonban már január 1. óta ebben a beosztásban működött. A tavaszi hadjárat közepette pedig Görgey seregének igazgató törzsorvosává léptették elő [16]. Lumniczer kitűnő szervezőnek bizonyult, Görgey is kiemelte érdemeit a gyors • beavatkozás, a betegellátás biztosítása terén. Kassán (1849) kiadott utasítása a feldunai hadsereg orvosai számára [17] mintául szolgált a többi alakulat orvosi szolgálatának megszervezésekor is. Meghatározta a katonaorvosok helyét a had­seregben, az egészség fenntartását célzó, kórházon kívüli orvosi rendszabályokat (prevenció), a betegek ellátására vonatkozó teendőket. Különösen figyelemre mél­tók a szolgálat alatt, a táborban és a harcmezőn követendő eljárásra vonatkozó utasításai. Érdemes idéznünk a 62. §-t: „Táborban az orvos minden az egészség föntartására vonatkozó pontokat lehetőség szerint alkalmazza, s mindent elkö­vetve a mi tőle kitelik, az egészségi állapot jó karban tartására, nem felejtvén el, hogy különösen táborban az életerős csapat valódi kincs" [18], Nem túlzunk, ha megállapítjuk, hogy a Görgey vezetése alatt álló seregtestek harcképességé­nek, ütőképességének és általános egészségi állapotának fenntartásában, a ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom