Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)
TANULMÁNYOK - Spielmann József—Szőkefalvi Nagy Zoltán—Soós Pál: A kémikus és balneológus Mátyus István és kora
ADALÉKOK MÁTYUS ISTVÁN BIO- ÉS ERGOGRÁFIÁJÁHOZ „Úgy történt, hogy emberemlékezet óta én voltam ebben a körzetben az első orvos" — írja 1773. szept. 8-án Crantznak Mátyus [6]. Elgondolkoztató megállapítás, amely egyúttal fényt vet a XVIII. századi Erdély hűbéri társadalmának egészségügyi viszonyaira is. Marosvásárhelynek a század vége felé, 1786-ban, még csak 5934 lakosa van, félig mezőváros. Ez a szám mai szemmel nagyon alacsonynak tűnik, de az akkori Erdély legnépesebb városa, Brassó sem éri el a 20 000 lakost (17 192). A lakosság számát tekintve, Marosvásárhely ez idő tájt Erdély hetedik városa [7]. Szellemi rangja még előkelőbb. A nagyhírű Ref. Kollégiumról szóló adatok 1557-ig nyúlnak vissza. Az 1769 — 70-es évtől kezdve felsőoktatási rangú. A századvégi Marosvásárhely az Aranka György kezdeményezte Nyelvmívelő Társaságnak (1793—1865), a nemzeti művelődés polgári szellemű megújulását sürgető tudományos testületnek bölcsője. Még sincs a városnak a század közepéig egyetlen orvosa sem. E jelenség okát a hűbéri viszonyokból fakadó általános társadalmi visszamaradásban, a honi polgárság megkésett, lassú kialakulásában kell keresnünk. A bécsi kormányzat 1752 októberében királyi dekrétummal meghagyja ugyan, hogy minden vármegye legalább egy közpénzből díjazott orvost (és ahol sebészcéh nincsen, egy sebészt) alkalmazzon „a szegény adózó nép gyógyítására", de az évi „100 rhénes frt." fizetés oly alacsony, hogy az állást még képesített chirurgusokkal sem tudják betölteni. Ezért nem egy erdélyi megye áll orvos nélkül. A nagyobb városokban (Brassó, Szeben, Kolozsvár stb.) akad egykét fizikus (de sok közülük nem a köz, hanem a nemesi családok szolgálatában áll). Mátyus Istvánnak az a megállapítása, hogy Marosszékben ő volt az első orvos, nem vonatkozik az ottani nemesi családokra. Hiszen Teleki Mihály éppen Vásárhelyt köti le magának — testimoniummal — 1681. július havában, a Leydenbe, orvosi tanulmányokra készülő Fehérvári Istvánt. Teleki kötelezi magát, hogy Fehérvárit egyetemi tanulmányai idején támogatja, ezzel szemben az, hazatérése után, csak a Teleki-család szolgálatában áll: „Kegyelmeknek kedve ellen, hírek nélkül magamat senkihez sem kötölözöm" [8] — vállalja Fehérvári, s ennek megfelelően szolgálja egész életén át a Teleki-családot. Mind Marosvásárhelyen, mind Marosszéken a Teleki és más nemesi családok hívására többször megfordult a három tudós Pataki Sámuel doktor is. A falvak jobbágyainak, a céhek míveseinek, a kialakuló polgárságnak azonban nem volt orvosa. Pedig a Kollégium egykori növendékeiből, sok tehetséges ifjúból lett orvos. Vásárhelyt tanult rövid ideig Páriz Pápai Ferenc. A vásárhelyi Kollégium tanítványa volt a később Bécsben orvossá avatott Balogh József is, aki orvosi oklevele megszerzése után (1779) azonnal Dél-Amerikába vándorolt, és Guyana államban dolgozott korai haláláig (1780 körül) [9]. Vásárhelyt született (1732ben) és tanult a kalandos életű Horváth Márton chirurgus is. A londoni Keletindiai Társaság alkalmazottjaként Szumatra szigetére szegődik, s haláláig (1782)
