Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)
TANULMÁNYOK - Spielmann József—Szőkefalvi Nagy Zoltán—Soós Pál: A kémikus és balneológus Mátyus István és kora
hogy Bruz László játszotta a közvetítő szerepet a bécsi professzor és a vásárhelyi orvos között. Az erdélyi ásványvizekről szóló, általunk eddig ismeretlen kéziratára, Wagner disszertációjának forrására utalva Mátyus ezt írja a „De aquis Rhadnensibus* '-ban Crantznak: „A minap küldtem el azt a kedves Bruz úrnak, aki azt nevedben sürgette" [5]. Az Erdélybe vakációra hazatérő diák, Crantz megbízásából valószínűleg könyveket hozott Mátyusnak, illetve kéziratot és vízmintát vitt tőle a bécsi professzornak. Az egész colligatum tehát Crantz balneológiai iskolájának munkásságát tükrözi. Ez indokolja az első benyomásra önkényesnek tűnő gyűjtőcímet is (Crantz: De aquis min.). Mátyus megtalált kézirata sok szempontból figyelemre méltó. Elsősorban érdekes adalék a tudós vásárhelyi orvos hiányosan ismert életrajzához, és szervesen illeszkedik egyikünk (dr. Spielmann J.) levéltári kutatásai révén feltárt anyagába. A kézirat ugyanakkor Mátyus István kémikus és balneológus tevékenységét is új megvilágításba helyezi: A RADNAI ÁSVÁNYVIZEKRŐL Mvásárhely, 1773. szeptember 8-án^ Mátyus István szíves köszöntést mond nagytudományú Crantz tanár úrnak. Nagytudományú Uraml Amióta a gyógyítás ezen tudományának élek, mit sem mulasztottam el nyilvánosságra hozni, ami csak csekély erőmből tellett, hanem mivel úgy történt, hogy emberemlékezet óta én voltam ebben a körzetben az első orvos, hogy az embereket, akik egyébként is ínségesek, a kiadások terhével az igazi (orvos) tudomány segélyétől el ne riasszam, s egyúttal az útszéli kuruzsló kenő- és javasasszonyok kezéből elvonjam, saját létfenntartásom eszközeire sem tekintettem, hanem úgyszólván valamennyiökön ingyen szoktam segíteni. Kapom ugyan a közpénztárból mint Marosszék tisztiorvosa a sebésznek szánt évi 80 rajnai forintot, hogy ehhez még valamennyi járuljon, az itteni törvényszék melletti ülnöki tisztet is magamra kellett vállalnom, bár ugyancsak vékony fizetéssel jár, ezért e tisztség miatt kénytelen vagyok a bíróságon tartózkodni, úgyhogy még közeli betegekhez is alig tudok kijárni, annál kevésbé a bíróságtól távolabb eső helyekre. így, akaratom ellenére történt, hogy semmiképen sem tudtam állni az ásványvízforrás alaposabb vizsgálatára tett ígéretemet. Amit itt-ott kapásból akár sajátmagam figyelhettem meg az ásványvizek átnézésével, akár szavahihető emberek beszámolójából megtudhattam, hűségesen feljegyeztem, és hiányosságaimnak tudatában nem minden szégyenkezés nélkül küldtem el a minap a kedves Bruz úrnak, aki ezt nevedben sürgette, hálálkodva volt alkalmam azt újra elolvasnom, miután Vágner Lukács úr a Te kegyes pártfogásoddal vállalt doktori értekezésében idézte. Megvallom, hogy azok az én szerény feljegyzéseim ugyan őszinték, de oly nyersek és csonkák, hogy ha át nem nézi és ki nem egészíti azokat szakavatottabb ember, akinek több ideje és eszköze van az ilyenféle munkálatokra, aligha lennének a köz hasznára. Most úgy láttam jónak, hogy átnyújtsam ügyes kezednek a néhány forrás vizéből hamarjában nyert port további elemzés végett, vajon van-e valami hatásuk. Te kiváló, de szerény férfiú, bocsásd meg merészségemet! E Nagyfejedelemség ásványvízforrásai valóban megérdemelnék, hogy közköltségen, alkalmas felszereléssel olyan tudós vizsgálja végig azokat, akit jobban érdekel.