Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Sós József: Semmelweis (1818-1865)

lehetséges kinevezése. Ugyanis a kari javaslat kikötötte, hogy kinevezés előtt Braun igazolni tartozik magyar nyelvtudását. így a jelölés feltételes gesztus lehetett a bécsi hatóság felé. A realitás a második helyen jelölt Semmelweis kinevezése volt. Ez meg is történt. Semmelweis esélyét növelte Schordann különvéleménye is. A psychésen kedvező kari helyzet ellenére voltak gátló körülmények, amelyek érthetővé teszik, hogy Semmelweis csak ötévi hallgatás után jelentkezett tanai védelmére, A klinika kicsinysége és rossz elhelyezése mellett az is kellemetlen volt, hogy tanári kinevezése után Rott Ignác óvást emelt kettős állása ellen. Semmelweis emiatt lemondott a Rókus Kórház főorvosi állásáról, amit Rott kapott meg. A kis klinikán azonban többszörös idő kellett megfelelő mennyiségű új bizonyító anyag gyűjtéséhez. Az is gátolta a tudományos kibontakozást, hogy az Orvosegyesület ülésén ellenőrző rendbiztos volt jelen és a jegyzőkönyvet be kellett mutatni. Ilyen körülmények között nem volt alkalmas új tudományos tan hirdetésére. Megélhetési gondok és kétszeri kartörés (egyszer a hátasló levetette, egyszer uszodában elcsúszott) szintén akadályozták. A harcban beállott pár éves szünet így utólag érthető. Korábban azonban érthetetlennek mondták, pl. Bruck szerint (1885): „Majdnem lélektani rejtélynek látszik, hogy olyan ember, mint Semmelweis, ki a megkezdett küzdelemben tana elfogadását a humanitás követelményének tekinti, s ki ennek védelmében az ü%y fontossága által elragadtatva oly türelmetlenséget és intoleranciát árul el, hogy gyakran még az irodalmi illendőség korlátait is átlépi: éveken át semmit sem tesz tana terjesztése érdekében." Végre azonban nyilvánosság elé állt. 1858-ban tartotta a pesti Orvosegyesületben első előadását. E tudományos előadás és írás azonban nem hozott a megelőzés tanának terjedésében lényeges változást. Nem számolt azzal, hogy a vezetők hiúsága a tudományban a legszilárdabb falanx, amelyben a felfedezés lendülete megakadhat. Amikor 1861-ben és 62-ben három nyílt levélben a szülészet tanárait tette felelőssé az orvosok téves nézeteiért: igazat mondott, de e lépés nagyon ártott a tanok terjedésének. A pesti egyetem orvoskara 1862. május 7-i ülése egyhangúan állást foglalt, hogy Semmelweisnek a gyermekágyi láz megelőzésére