Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

sebb kényelmet és látványosságot nem biztosított. Levegője és az onnan nyílott kilátás azonban kétségtelenül jobb volt a mainál. Sándor Lipót főhercegnek 1895-ben bekövetkezett halála után I. Ferenc király a saját negyedik öccsét (II. Lipót hetedik fiát), a tizenkilenc éves József Antal János főherceget tette meg Magyarország helytartójává, akit a rendek nagyon megkedveltek és egy évre rá, 1796-ban nádorrá választottak meg. Félszázados közéleti szereplése alatt József nádor valóban sokat tett Pestért, amelyet az 1838. évi árvízkatasztrófa után újjá kellett teremteni. E célból életre hívta a „szépítési bizottságot", amelynek egész életén át elnöke maradt. Már nádorsága első éveiben nagyon megkedvelte a szigetet, amelyet sajátjának kívánt megszerezni. Ennek fejében felajánlotta helyébe püspökladányi uradalmát. Az ügyben 1798. november 8-án ismételten a királyhoz folyamodott; ezúttal írásban [20], arra kérve Ferencet, hogy ügyét a magyar kamaránál egyengesse. József nádor levelében „mind a két" szigetet kérte, mert az úgynevezett „kis- és nagysziget" abban az időben még nem volt egyesítve. A nádor eleinte a két különálló szigetet „sétahíddal" tervezte összekapcsolni. A nagysziget északnyugati partjánál abban az időben egy egész kicsi zátonysziget is meghúzódott, amelyet Festőszigetnek hívtak; a nádor által kis szigetnek nevezett, akkoriban különálló részt pedig Fürdő-szigetnek nevezték. Mindkét sziget évi bére 600 forintot tett ki. A király — még ugyanazon év november 15-i válaszában — megnyugtatta a nádort, hogy a Margitsziget ügye „rövidesen elintézést nyer". Ilyen előzmények után az a következő 1799. esztendőben ténylegesen a Habsburg főhercegi család birtokába jutott. A sziget a főhercegnek legkedvesebb szórakozóhelye lett és azt — költséget és fáradságot nem kímélve — szépítette, majd ott családja számára nyaralót is építtetett. Szinte érthetetlen viszont, hogy a saját kényelmére emeltetett épületekhez a szükséges építőanyagot a Habsburg főherceg a magyar történelem köveiből szerezte. A hajdani klastrom hatalmas négyszögének erős déli kőfalait ugyanis a nádor parancsára a föld színéig kellett lerombolni. Az ily módon épült urasági major az egyes pontokon való tájékozódást jó ideig megzavarta. József nádor háromszor nősült. Első felesége Pál orosz cár leánya, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő volt, aki azonban még 1800. feb-