Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Székely Sándor: Miért nem ismerték el Semmelweis felfedezését még a 60-as években sem?

Mi volt e késedelem oka? Bizonyára nem egyszerűen az, hogy előbb fel kellett fedezni a baktériumokat, hogy Semmelweis igaza napnál is világosabban bebizonyosodjék. Nem, egyszerűen arról lehetett szó, hogy Semmelweis megelőzte a korát. Semmelweis hipotézise Erdey-Grúz Tibor „Filozófiai tallózás a természettudományokban" c. munkájának 89—91. oldalán a hipotézis meghatározásával és a tudományok fejlődésében betöltött szerepével foglalkozik. „... A hipotézisnek új dolgok felfedezését elősegítő, heurisztikus értéke azon alapszik, hogy benne a régi, a már ismert összekapcsolódik az újjal, a megismerendőveL E kettő között a feltevés a kapocs... Megbízható ismereteket nem tartalmazó hipotézisek tudománytalanok, értéktelenek. A tudományos hipotézisekben levő feltevéseket a gyakorlattal való egybevetés igazolhatja, ül. megcáfolhatja. Ha igazolja, akkor a hipotézisből megbízható, igazolt elmélet lesz..." Semmelweis 1847 márciusának végén állította fel hipotézisét majd haláláig azért küzdött, hogy a hipotézisből igazolt elmélet váljék. Mi volt Semmelweis hipotézisének lényege? 1. A gyermekágyi lázat bomló szerves anyag okozza. 2. A gyermekágyi láz nem önálló kóralak, hanem a pyaemia válfaja; bárki megbetegszik benne, akinek a szervezetébe (sebzésen át) bomló szerves anyag kerül. 3. A pyaemia sem, és a gyermekágyi láz sem ragályos (contagiosus) betegség, hanem a vér bomlása, amelyet a bekerült bomló szerves anyag idéz elő. 4. A gyermekágyi láz esetében (kivéve a ritka autóinfectiót) a bomló szerves anyag kontakt módon, többnyire a vizsgáló kézen, de másképpen is kerülhet a szervezetbe. 5. A betegség megelőzhető, ha megakadályozzák bomló szerves anyagnak a vajúdó szervezetébe kerülését (a kéz fertőtlenítése a legfontosabb).