Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - D. Tutzke: Semmelweis tanának hatása a közegészségügyre

Elértünk most a harmadik ismérvhez, a modern bakteriológiai kutatás talajára épülő járványügyi törvényhozáshoz. Jellemző példaként kiemeljük az 1905. augusztus 28-i porosz törvényt a ragályos betegségek elleni küzdelem tárgyában. Kirchner Márton, Kochnak a tanítványa dolgozta ki ezt a törvényjavaslatot a végrehajtási utasításával egyetemben és képviselte azt a porosz országgyűlés előtt. 1907-ben elégtétellel megállapította, hogy e törvény által a gyermekágyi láz ís kötelezően bejelentendő betegség lett. Néhány neves nőorvossal szemben, akik kételkedtek a gyermekágyi láz elleni egészség-rendészeti küzdelem értékében, Kirchner ebben látta az egyetlen helyes utat, annál inkább, mert az addigi eljárásmód kb. a századforduló óta nem eredményezte a gyermekágyi láz halandóságának további csökkenését [9]. Poroszországhoz hasonlóan valamennyi német állam, csaknem kivétel nélkül bejelentésre kötelezett betegséggé nyilvánította a gyermekágyi lázat. Természetesen a felsőház elutasító magatartása miatt a porosz törvény csak úgy léphetett életbe, hogy a javaslatból előbb kihagytak néhány egészség-rendészetileg fontos szempontot. Közéjük tartozott a gyermekágyi láz vonatkozásában a bejelentési kötelezettség törlése a csak gyanús esetekben is, valamint a körorvos látogatási jogának a korlátozása, amit nemcsak a kezelőorvos beleegyezésétől tettek függővé, hanem a háztartás fejének beleegyezésétől is [9]. Ennek következtében a törvény hatása csak a megbetegedési és halálesetek jelentési kötelezettségére, valamint a szükséges óvintézkedésekre terjedt ki. Utóbbiak főleg a szülésznőkre és a gyermekágyas nők ápolóira vonatkozó fertőtlenítésre és forgalmi korlátozásokra vonatkozó előírások voltak. Ezenkívül a szülésznőknek azzal kellett a lakosság körében a gyermekágyi láz elleni védekezést propagálniuk, hogy könnyen érthető figyelmeztető lapokat adtak a terhes nők kezébe [9]. Arra nézva azonban továbbra is megoszlottak a vélemények, vajon a gyermekágyi láz elleni egészség-rendészeti küzdelem hatásos-e? Annál is inkább, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy a szülésznők igyekeztek a bejelentési kötelezettséget megkerülni, mert attól tartottak, hogy az ideiglenes szolgálati tilalom által keresettől esnek el, és mert elutasították a körorvosok puhatolódzási gyakorlatát, amely sokszor nagyon is kínos kihallgatás formájában történt [18]. Ehelyett a társadalomhigiénia iránt fogékony körök a modern anyavé-