Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)
Tanulmányok — Közlemények - Erna Lesky: Semmelweis Ignác Fülöp és a bécsi orvosi iskola
elé gördített nehézségekért. Legyen itt csupán két példája annak a ravasz hintapolitikának, amit ebben az átmeneti helyzetben folytatott: amikor Semmelweis kérelmezte az asszisztensi idő meghoszszabbítását, Rosas előbb úgy igyekezett a tanári testületet és rajta keresztül a Semmelweisért küzdő reformercsoportot kiküszöbölni, hogy kijelentette : még kötelező az a régi szolgálati út, amely szerint a kérvényt az aligazgatón keresztül juttatták el a minisztériumba. Aztán azonban az új rendszer szerinti önkormányzattal érvelt, amelynek értelmében az egyes tanárnak egyedül van joga rá, hogy saját asszisztensét előterjessze. Az eredmény ugyanaz volt: a tanári testület kikapcsolása, s mivel a javaslattevő tanárt Kleinnek hívták, ezzel a taktikával tényleg sikerült Semmelweis asszisztensi idejének meghosszabbítását megakadályoznia. Ugyanez a hintázás ismétlődött akkor, amikor 1849. január 16-án azzal a szándékkal, hogy utat törjön Semmelweis nagyszerű felfedezése számára, bizottság felállítását javasolta azzal a feladattal, hogy Klein klinikáján vizsgálatot folytasson. Rosas itt is a régi rendszerre való hivatkozással lépett fel ezzel a javaslattal szemben: bizottság felállítása nem tartozik a tanári testület hatáskörébe, hanem ellenkezőleg, a minisztériumnak fenntartott jogkör. Másrészt azonban Klein tiltakozását a Skoda által javasolt bizottság felállítása ellen az egyetemi önkormányzat teréről vett érvvel támogatta: az egyes tanároknak biztosítandó kutatási szabadság nem engedi meg az ilyen beavatkozást. Ezekben a kemény csatározásokban Skoda volt az, aki a Semmelweisért folytatott küzdelem terhének oroszlánrészét viselte. Újra meg újra felállt a kari vitatkozások során és szót emelt Semmelweis és az ő felfedezése mellett. Csendes hangja és zömök alakja bizonyára nem kölcsönzött neki valami hősi külsőt. Mégis ő volt ennek a harcnak a hőse, amely 1849 októberében az ország legmagasabb tudományos fórumáról, a Tudományos Akadémiáról a leghatározottabb formában ismertette Semmelweis felfedezését a világ közvéleményével. De ennek a harcnak a keretében a második bécsi orvosi iskola más tagjai is kiálltak az írástól iszonyodó Semmelweisért. így már 1847-ben a dermatológus Hebra, aki egyáltalán elsőként tette közzé Semmelweis felfedezését. 1849-ben a fiziológus Brücke Berlinbe küld róla értesítést, és ugyanannak az évnek február 23-áján