Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Sós József: Semmelweis (1818-1865)

Semmelweis (barátjával, Lautnerrtl) nyulakon végzett kísérleteivel igazolta. Ezt az eredményt Skoda ismertette az Akadémián (1849). Az is lényeges, hogy már Hebra megírta, hogy nemcsak hullából, de élő szervezetből származó kevés váladék is lehet okozója a gyermekágyi láznak. A tan biztató elindulása után hamarosan komoly ellenzés indult meg, amely ádáz küzdelemmé alakult. Ebben a bécsi orvosiskola összetételének is szerepe volt. Korányi Frigyes 1882-ben úgy jellemezte a bécsi iskolát, hogy annak volt egy hivatalosan pártfogolt, de tehetségtelen és irigy része és egy háttérbe szorított, de korszakalkotóan értékes része. E két táborra szakadást a politikai körülmény még súlyosabbá tette és Semmelweis helyzetét nagyon rontotta. A kar legalább egy vizsgálóbizottság alakulásával akarta Semmelweis tanainak igazságát alátámasztani és a megelőzés elvét átmenteni az anyák javára. Azonban a reakció megakadályozta a kérdésnek az egyetemen történő tárgyalását. 1850. május 15-én megtartotta Semmelweis előadását és ezt június 18-án és július 15-én is folytatódó vita követte. Rokitansky elnökölt és Herzfelder volt a titkár. Semmelweis tana mellett szólaltak fel Arneth, Chiari és Helm, valamint az állatorvos Hayne. Az Orvosegyesület, ahol a tudomány képviselőinek inkább szavuk volt (Rokitansky, Skoda, Hebra) — Semmelweist rendes tagjává választotta július 0-án. Amíg Semmelweis tanait a bécsi karban csak a haladók ismerték el és pártolták, az egész pesti kar mellé állt. Markusovszky barátsága segített tanai elterjedésében. Tudjuk, hogy a szabadságharc alatt Markusovszky orvosi működése közben nagy gonddal mosott kezet, mielőtt sérülésekhez nyúlt volna. Semmelweis elve itthon nemcsak tan és javaslat volt, hanem élő valóság, mindennapi gyakorlat már 1848—49-ben is a sebészkedő Markusovszkynál és környezetében. Balassa a plasztikai sebészetet tudta fejleszteni a sebfertőzés megelőzésével. Semmelweis itthoni munkásságának megértéséhez szükséges látnunk azt is, hogy milyen légkörben vette át tanszékét. Semmelweis hazatérésekor csak Balassa volt az orvosi fakultás tagja. A magyarnémet vegyes érzelmű karban Balassának csak alkalmi többsége volt.