Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

magát és javait [17]. A szerződés lejártával az érseki vár utolsó írásos nyoma III. Andrásnak az az 1294-ben kelt oklevele, amely Lodomérés a Tengurd-fivérek szerződését erősíti meg [18]. Ezek szerint az érsek a várért cserében megkapta az Esztergom megyei Bulcsú és a somogybeli Bugud-birtokokat, azzal a kikötéssel, hogy ha az érseket Bulcsú birtoklásában támadás érné, a Tengurd-testvérek kötelesek védelmére kelni. Ebből Radványi Imre azt a következtetést vonta le, hogy mindez a keresztény vallás megerősödését mutatja Magyarországon. Az 1856—1857. évi rendkívüli szárazságkor leapadt Dunából a sziget Buda felőli oldalán 85 méter hosszúságban előtűntek az egykori hatalmas vár alapjai. Ugyanilyen lehetett a Pest felőli alapzata is, amely az előbbivel a sziget északi csúcsán találkozva védett várat és szigetet egyaránt. 1526. szeptember 19-én Szolimán ellenállás nélkül elfoglalta Budát. Utána a szigeten át veretett hidat. Ezt azonban a folyam szétszaggatta. Miután az épületeket a török feldúlta, azokat lóistállóknak, a kövér pázsitú szigetet pedig legelőnek használta. 1686 augusztus 12-én Budával egyidejűleg a sziget is felszabadult. A premontrei rendház romjait ekkor az ostromlók szálfákkal alátámasztották és deszkákkal befedve pajtaalakú helyekké alakították át. Köréje sátrakat állítottak, amelyek kórházul szolgáltak. Környéke tele volt odagurított ágyúgolyókkal. A zárdáról fennmaradt egy rajz, amelyet az ostromlók táborkari irodájának egyik tagja, Fontana készített. Erről tudjuk, hogy a szigetre mindkét irányból híd vezetett [19]; az ott áthaladó út hossza 318 öl, a talált templomok és kolostorok száma pedig hét volt. I. Lipót a Margitszigeten levő Szent Mihály apátságot, amelynek utolsó birtokosa Don Thomas Arsénius volt — Pedemente Ferenc Károly iuris utriusque doctornak adományozta és 1688. február 24én a magyar kamarához intézett leiratában elrendelte a birtokos beiktatását. Nemsokára új birtokos tűnt fel Karch Krisztián személyében, akit elhunyta után rövid időn belül Petróczy Tamás németi plébános, mint adományozott követ nyomon, őt a kamarának szóló 1698. szeptember 25-én kelt rendelet alapján helyezték be birtokába. III. Károly 1714. augusztus 31-én a Buda melletti (akkoriban Szűz Máriáról nevezett) szigeten levő Szent Mihály apátságot Kes-