Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

selőkői Majthényi Imre cisztercita kanonoknak adományozta. 1728. augusztus 13-án a királyi kegy ugyanazt a birtokot már Kovács Pál csanádi kanonoknak, majd az uralkodó halála előtt 107 nappal (1740. július 5-én) Pöstényi Mihály veszprémi kanonoknak juttatta. Magát a jelentéktelenné törpült kis szigetet, mint tulajdoni tartozékot, II. József visszacsatolta a piliscsabai uradalomhoz. Utolsó uradalmi bérlője Májer, óbudai lakos, akárcsak elődei, buja fűtermő földjét kaszálónak használta 1782—1790 között. Csak az utolsó években kezdett volna szőlőt is betelepítgetni. 2. Hogyan került a sziget a Habsburg főhercegi család birtokába ? II. József halála után a rendek általában elismerték Lipót jogait, azonban megkoronáztatásán túl, a nádorválasztást tekintették a következő legfontosabb lépésnek. Azt követelték, hogy a nádor ne csak közvetítő legyen a király és az országgyűlés között, hanem az ország törvényeinek és státusainak „védnöke" is. Mégis, a nemesség megalkuvása folytán, az alkotmány tervbe vett módosításai kútba estek. Lipót 1790 őszén már annyira a helyzet urának érezhette magát, hogy november 12-én fiát, Sándor Lipót főherceget a Budáról Pozsonyba helyeztetett országgyűlésen — a megegyezés jeléül — nádorrá választatta, majd magát is megkoronáztatta. Ekkor — királyi rendelet folytán — a Margitszigetet „mulatóhely gyanánt" jelölték ki a nádor számára. Egyidejűleg megállapították a használat bérét is. Ennek megfelelően évenként 500 forintot fizetett be a közalapítványok pénztárába: az államkincstár. Sándor főherceg nádori hivatalának rövid ideje alatt gyakori kirándulásokat tett a Margitszigetre. Neki tulajdonítják a nyárilak építésének gondolatát, amit azonban csak utóda valósíthatott meg. Eleinte csak kezdetleges parkot, úgynevezett „tévkertet" létesítettek. Ez a facsoportok elhelyezéséből még a hatvanas évek folyamán is kivehető volt, bár később azt egy újabb ízlésű angol kert váltotta fel. 1792-ben felvetődött az a terv, hogy a szigetet a nagyközönség szórakozóhelyévé alakítsák át. 1790 — 1799 között így lett a sziget valóban a pesti és budai lakosok kedves szórakozóhelyévé, bár még ez idő tájt különö9* 131