Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

kezettel bizonygatták, hogy azt a király elvetemedett felesége az aradi vérengzésekkel és egyéb kegyetlenkedéseivel kapcsolatban alapíttatta volna az egyház kiengesztelésére. Az 1136-i aradi országgyűlésen ugyanis Ilona, aki Uroz szerb fejedelem leánya volt, lázító beszédben leszámolásra szólította fel a rendeket azok ellen, akik Kálmán parancsából részesei voltak az egyébként jámbor természetű király megvakításának. Ennek a szenvedélytől fűtött beszédnek hatására elemi erővel lobbant fel a gyűlölet és 08 urat a helyszínen koncoltak fel. A rémület leírhatatlan lett, számos család Lengyelországba menekült. A királyi felhívás és a püspökök tekintélye mitsem használt. Azon feltevést, hogy a szigeti premontrei monostort később a királyné építtette volna, azzal is alátámasztották, hogy azt az ő pravoszláv egyházában megkülönböztetetten előkelő helyet elfoglaló Szent Mihálynak a tiszteletére emelték. Ez azonban azért nem döntő bizonyíték, mert Szent Mihály ugyanakkor a premontrei rend védőszentje is. IV. Béla és felesége a tatárdúlás hatására tett fogadalomhoz híven az 1242-ben Veglia szigetén született Margit lányukat kolostorba küldték. A királylány hároméves korában a veszprémi Katalin apácakolostorba került, amíg a számára alapított szigeti kolostor 1245— 1246-ban fel nem épült. Ekkor Olympia fejedelemasszony kíséretében — akire nevelését bízták — odaköltözött. A kolostort és a templomot Szűz Máriáról nevezték el és később, ennek megfelelően, a szigetet is így ismerik. A zárdának IV. Bélán kívül V. István és Kun László is bocsátott ki adománylevelet. IV. Béla az 1259. évi alapítólevelében a dunántúli Uzlárt [5], a Pest melletti Sulit, a Rákos melletti Új-Bécset [6] továbbá Sinkota [7], Nemus, Nogus és Vkurd [8] községeket; V. István pedig Pest városának vásár jövedelmét, Jenő és Hetény elkobzott falvakat, Somogyban Theluki uradalmat adományozta. Később tovább gyarapodott a kolostor, mert Mózes nádortól Judith nevű lányának bevonulásakor Csaba, Kosuk, Beles, Rókus, Azlar, Bothud helységek, továbbá Pozsony és Igal-puszták kerültek az apácák kezére. A nádor halála után özvegye Sabina, IV. Béla másik lánya, bevitte Kozsok, Eche és Gerencze birtokokat. Majd mások révén a Tisza mellett fekvő Soll-pusztát szerzik meg. Magát a szigetet az a „progenitoribus suis donatam, ab antíquo possiderat" jogcímen igénylő premontrei rendnek — „megholt atyja