Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

üdvösségére" — 1249-ben maga IV. Béla kegyelemlevélben vissza­juttatta. Margittal egyidó'ben még hetven előkelő nő lépett be a szer­zetbe. Az apácák között volt V. István leánya Erzsébet és IV. Béla három nőunokája. Margit nevelője továbbra is a íejedelemasszony­nyá tett Olympia maradt. Vallás- és erkölcstanára Humbert szer­zetes lett, aki ezen a réven rövid idő alatt a Szent Domonkos rend összes magyarhoni szerzeteinek főmesteri székébe emelkedett. Közben azonban bonyodalmak támadtak: Margitot hétéves korá­ban a lengyel király, később pedig a tatár kán kérte feleségül. Majd Ottokár cseh király, aki miután V. Istvánt, IV. Béla fiát Stájerhon birtokától megfosztotta, az azt követő békekötéssel kapcsolatos budai látogatása alkalmával ugyancsak Margit kezére pályázott. A szorult helyzetbe jutott király ekkorra alaposan megbánta a lányával kap­csolatos dalmáciai elhamarkodott fogadalmat és lányát a házasságokra igyekezett rábírni. Ezek az atyai rábeszélések azonban a hatalmas papság mesterkedései nyomán sorozatosan hajótörést szenvedtek, mert egyébként nem tételezhető fel, hogy például egy hétéves gyer­mek a maga bátorságából szállt volna szembe királyi szüleivel. A kán emiatt Erdélyt feldúlta, de a kolostori vagyonokat már nem fenyegette veszély. 12G2 pünkösd harmadnapján ugyanis az eszter­gomi, a váci, a nyitrai püspök, számos szerzetes és egyházi tekintély jelenlétében Margitot felavatták. Különösen sürgette ezt Olympia és Marcel, a rend generálisa. A kapott ajándékokat így — szétosztás ürü­gyén — Marcel kaparinthatta meg. Margitot ezalatt a legképtelenebb önmegtartóztatásokra és sanyargatásokra biztatták, nehogy eszébe jusson a mulandó javakat keresni, hanem inkább az „örökké valókat óhajtsa és keresse". Érthető tehát, ha a Margitnak ajándékba vitt, drága kelmék mind a generálissal egyező Olympiához vándoroltak, amíg a hitbuzgó királylány a pesti Szent Antal egyháznak Miklós püspök emlékére szertartási öltönyöket varrogatott. A király elkeseredése nőttön-nőtt. A nagyhatalmú papság packázá­sai után fia V. István, akivel hatalmát megosztotta volt, ugyanabban az évben ellene fordult. Hiába avatkozott már be IV. Orbán pápa, 1267-ben a háború ismét fellángolt. Béla ekkor legszívesebben kita­gadta volna a fiát, de a nagyhatalmú egyház ezt sem engedte. Margit rettegő fivére ekkor atyja haragja elől Erdélybe menekült, feleségét és gyermekét a király fogságára hagyva. Nem kevesebb öröme telt m

Next

/
Oldalképek
Tartalom