Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Bálint Sándor: Maróthy István orvos, Vörösmarty diákkori barátja

tátott. Nem lakott benne szinte két hétig, midőn szállásán tűz támadt, melly a nagy szélben tovább tévedvén, az említett élésház. benne mintegy hetven ezer mázsa élelmiszerek, s a Bosphoruson kétszersülttel terhelt, s a sereget kísérendő két gálya összeégett, s a sereg nem mozdulhatott. Valamint mindenütt a véletlen eseteknél sokféle gyanú szokott lenni, úgy itt is, kivált az ármánkodók azon hírt terjesztek, hogy Bernáth orvos Ali Mehemetnek kémje, hogy maga gyújtotta fel tanyáját, Maróthynak is részesnek kell lenni a dologban, különben nem ajánlandotta szolgálatba. A következés az lett, hogy Bernáth Silistriába száműzetett, hol rövid idő alatt meghalt, a Hekimpasi (protomedicus), ki Maróthyval együtt ajánlá Bernáthot, hivataláról letétetett, Maróthy István pedig a dolgok lecsillapodtáig a főfárosból elvonulni rendeltetett. Ámbár ideig-óráig kelle csak oda hagynia a fővárost, ámbár hivatala számára két évig üresen tartatott, s visszatérése sürgettetett, a méltatlan gyanúsítás s ártatlanságának érzete arra bírá, hogy nem csak a fővárost, hanem a birodalmat is odahagyja. Ezen körülményei között újra felébredt keblében a vágy eredeti célját követni, azért 1833 elején Osztrák követségi útlevéllel, Orosz és Perzsa ajánlatokkal először is egy angol postahajón Smyrnába, onnan pedig October 21-én indulva egy karavánnal Kisázsián körösztül nyolcvan egy napi utazás után Taurisba érkezett, hol magát az Orosz követnél jelentette, és annak pártfogásába ajánlotta. Megérkezése után ötöd napon a taurisi perzsa várőrségnél orvosi szolgálatra lépett. Hivatalát olly ügyesen vitte, hogy nem csak Feridun Mirza kegyét, hanem gróf Szimonovics orosz követnek is hajlandóságát egész mértékben megnyerte. Egy és háromnegyed év múlva Shiraszba rendeltetett orvosi tudományok tanítójának, de ezen hivatalt csak két évig folytathatta, mivel a heráti expeditióhoz sereg orvosává neveztetett és küldetett ki. Ezen hivatalában járta össze az egész perzsiai birodalmat és Afghanistánt a Himalája alatt fekvő Kabulig, hol Körösi Csorna Sándornak Ladákban történt halálát egy angol misszionáriustól tudta meg, ki egy agár kutyáért adatván el, ott mint rabszolga tengődött. Vége lévén a herálti táborozásnak, Khorasszámon körösztül a Káspi tenger keleti és déli partjánál jött vissza Teheránba, hol a koronaörökös mellé rendeltetett orvosnak, de a három évig tartott szünetlen szabad ég s sátor alatti tanyázás, rendkívüli fáradalmak, szokatlan eledelek egészségét megrontván, eltökélé hazájába visszatérni. 1840-ik év tavasz utóján indult ki Perzsiából és Erivánon, Erzeru-