Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Katona Ibolya: Dr. Schuschny Henrik (1857 — 1929) iskolaorvosi munkásságának néhány vonása

Egyesület iskolaorvosi szakbizottsága elnökévé (1893) választotta. Az iskolaegészségügy terén kifejtett munkássága túlnő saját iskolájának kapuján. Elvi jelentőségű, országos érdekű iskolaegészségügyi kérdésekkel foglalkozik. Az iskolaegészségügy neves úttörőivel, iskolavizsgáló bizottságot hoz létre (Rieglet Gusztáv, Steiner Samu, Waldmann Fülöp), hogy megvizsgálják a „Székesfőváros iskoláit — egészségtudomány szempontjából". Vizsgálati módszereiket és szempontjaikat, hygienes követelményeiket a külföldi szakirodalom alapján állítják össze, eredményeik értékelésében is az összehasonlító módszert követik. Rámutatnak arra, hogy az iskolák építkezései a minimális hygienes normáknak nagyrészt nem felelnek meg és, hogy nélkülözhetetlen az orvos tanácsa az iskolai építkezésekben. A Társadalomtudományi Társaság 190ü-ban megrendezi a „Középiskola Reformjának vitáját". Felkérésükre 40 orvos (gyermekgyógyászok, iskolaorvosok, ideggyógyászok, elmegyógyászok) hallatja szavát. A serdülőkorban felállított „oktatási túlkövetelések" ellen foglalnak állást, valamennyien fiataljaink testi, szellemi és egészségvédelmét hangsúlyozzák. Schuschny azt hangoztatja, hogy „a testi és szellemi nevelés közt meg kellene találni a szerves kapcsot". „Egyet nem szabad szem előtt téveszteni, az iskolát közelebb hozni az élethez", ezt kell, hogy az oktatási reform, az oktatás és az egészségügy szempontjából elérje! A XIX. század, az iskolareformok százada (Ranschburg). A század második felét Schuschny „az ideges század" elnevezéssel is illeti. Tény az, hogy a hazai és külföldi szakirodalomban is — számos tanulmány foglalkozik az iskoláztatás és az ifjúság idegessége közti összefüggés feltárásával. Schuschnynak, a „Középiskolai tanulók idegessége" c. munkájában 1894. iskolájának tanulóin végzett vizsgálatait közli, rámutatva a konstitucionalis tényezők jelentőségére is. Kronfeld, Peelmann, Burgerstein a nemzetközi szakirodalom kimagasló munkái között méltatják Schuschny munkásságát. Az iskolai és iskolánkívüli testnevelés reformköveteléseit elengedhetetlennek tartja. Az I. Magyar Országos Testnevelési Kongresszuson (1909) határozottan állást foglal, hogy „az iskolai torna a mai alakjában nem sokat ér". A testi és szellemi nevelést egymástól elválaszthatatlannak jelenti ki. A fiatalság testi, lelki fejlődésének egyik fő