Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Katona Ibolya: Dr. Schuschny Henrik (1857 — 1929) iskolaorvosi munkásságának néhány vonása

DR. SCHUSCHNY HENRIK ( 1 8 57 - 1 929) ISKOLAORVOSI MUNKÁSSÁGÁNAK NÉHÁNY VONÁSA írta: KATONA IBOLYA (Budapest) QQ -ben a genfi Nemzetközi Egészségügyi Kongresszus J-OÖ^-i valamennyi részt vevő ország képviselőjének figyelmét felhívta arra, hogy az iskolák közegészségügyi helyzetével és az iskolai tanulók egészségvédelmével behatóan kell foglalkozni. Fodor József úgy vélte, hogy a hazai iskolaegészségügy megteremtése, az 1870-ban megjelent közegészségügyi kerettörvénynek az iskolákra vonatkozó fejezete, csak úgy válhat valóra, ha az orvosok részt vesznek az iskolák életében és ha erre a feladatra kiképzést is nyernek. Az egyetemi általános orvosképzés az iskolaegészségügy kérdésével keveset foglalkozott. Fodor elgondolásának kedvezett mind a középiskolai reform, melyet az 1883. oktatási törvényben szentesítettek, mind Markusovszky Lajos egyetértő, segítő készsége. 1885-ben Trefort Ágoston létrehozza (a VKM a 48 281 sz. rendelettel) az iskolaorvosi és egészségtan tanári intézményt. Ez igen jelentős gyakorlati lépés, mert az oktatási és egészségügyi szervek együttműködésének első láncszeme az iskolaegészségügy terén. Az iskolaorvosok képzését maga Fodor József vezette és az iskolaorvosok feladatát klasszikusan így határozta meg: „Kettős a feladatuk a közegészségügy ezen új pionírjainak : először az iskolábajáró ifjúság egészségét oltalmazzák az iskoláztatásból származó sokféle bajok és ártalmak ellenében, másodszor a középiskolák nyújtotta műveltséget egy új ismerettel, a leghasznosabbal fogják bővíteni, az ember és a társadalom egészsége feltételeinek megismertetésével" (ti. az egészségtan oktatásával).