Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

misztikumot, szupranaturalisztikus elgondolásokat nem vitt bele. Egyszóval nem volt egyszerű babonáskodó kuruzsló, nem volt pénzsóvár, és minden értelem nélküli, ún. falusi „tudósember", hanem valódi tapasztalati — empirikus — gyógyító. Működése, élete, személye egyszerű és ó'szinte volt, sohasem igyekezett maga köré semmiféle csodás bűvkört kialakítani, mint ahogy az ilyen falusi gyógyító emberek legnagyobb része tette. A következőkben leírunk még néhány korabeli kéziratos könyvet, vagy kalendáriumi bejegyzést, amelyek jól rá világítanak az állatorvos nélküli magyar századok apáról-fiúra szálló gyógyító módjainak fejlődésére. Ismétlem, hogy alig akad olyan kézirat, amely csak ember vagy csak állat gyógyítással foglalkozna, hanem rendszerint a kettő együtt, egyik vagy másik van túlsúlyban, de legtöbbször közösen tárgyalják gyógyító módjaikat, kiemelve természetesen, hogy melyik használ embernek, melyik állatnak. A Kisfaludy=család gyógyító könyve, szuette, lyukacsos, félig bőr, félig papír kötésű, összefűzött, öreg könyv, sok helyen penész rágta, 250 oldalas könyv, a bejegyzés szerint 1792 januárjában fejeződött be és a kézírás, de magának a tintának, a betűk formájának vizsgálata alapján is négy generáció írása, így minden valószínűség szerint a XVII. század közepén vagy második felében kezdhették szép írással írni, majd a 80. kézírásos oldalnál már ábécés tartalomjegyzéket akartak szerkeszteni, majd abba hagyták és újra folytatták más írással a betegségek leírását, illetőleg a különböző betegségek gyógyítását. A könyvnek nemcsak tudománytörténeti, de társadalomtudományi értéke is nagy. Ez a könyv is az utolsó fejezeteiben állatgyógyítással foglalkozik, de helyenként az emberorvosló részek között is megjegyzi, hogy „ez jó az állatnak is," A második rész 83. oldalán: „A Méheknek tartásáról," 10 oldalon keresztül a méhekkel való bánásmódról tárgyal, öt fejezetben. A harmadik fejezet címe a következő: „A Mag Méheknek elrakásokról és prédáltatásokról." Szakértők szerint a méhekről szóló leírása egészen szakszerű és értékes. Az egyes betegségek gyógyítása teljesen füvekkel, fákkal történik, mint ahogy a szép könyv címe is ez: „Füveknek és Fáknak Orvosságos Hasznai." A könyv eredete és származása a következő: Élt a Vas megyei Répcelak községben özvegy Süttőné nevű postamester,