Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

A XVII. században egyre gyakrabban előfordult, hogy az uralkodók és hercegek nevesebb orvosokat kértek fel az állatorvoslás tanulmányozására, sőt gyakorlására is. Ez a körülmény nagyban előre vitte az állatgyógyítást és így sok helyen az empírián alapuló gyógyítás kezdett átmenni vagy át is ment, az iskolázott, sőt akadémikus állatorvoslásba. Egész Európában állatorvosi iskolákat alapítottak, részben katonai, részben polgári berendezkedéssel. A franciák és spanyolok voltak az elsők, majd Anglia következett, Ausztriában 1767-ben az olasz Scotti, hamarosan utána Wollstein szervezte meg az állatorvosképzést. A poroszok és bajorok szintén állatorvosképzést kezdeményeztek Münchenben és Stuttgartban, a szászok Drezdában. Hazánkból is néhány tanultabb fiatalembert küldtek a már megszervezett bécsi iskolába tanulni és tanulmányozni. A XVIII. században Oroszországban, Angliában, Svédországban, stb. már állatorvosi iskolák működnek. Hazánkban — amint tudjuk — II. József kezdeményezésére ugyancsak egy kitűnő és jól képzett orvost bíztak meg az állatgyógyítás tanulmányozására, és előbb a budai, majd a pesti egyetemen adtak helyet az állatorvosi tudományoknak, majd 1787 tavaszán a Helytartótanács elrendelte, hogy Tolnai Sándor orvos szervezze meg az önálló állatorvosi oktatást. Tolnay kitűnő képességű orvos volt és kiválóan értett s szervezéshez is. Egész sereg bölcs, tudományos állatorvosi könyvet írt, amelyek hosszú ideig tankönyvként szerepeltek. Tolnay Sándor rendkívüli energiával, nagy diplomáciával intézte fontos munkáját, és elmondhatjuk, hogy valósággal ő volt hazánkban az állatorvoslás terén ugyanaz, mint az orvosi tudományban, az orvosképzésben Markusovszky Lajos. Tolnay Sándor nyomdokain sok kiváló állatorvostanár: dr. Zlamál Vilmos, dr. Szabó Alajos, Galambos Márton, dr. Thánhoffer Lajos, dr. Nádaskay Béla, Tormay Béla, dr. Czakó Kálmán, dr. Liebermann Leó, dr. Hutyra Ferenc, dr. Preisz Hugó. dr. Tangl Ferenc és több más kiváló tudós oly magasra vitték a magyar állatorvoslás tudományát és szervezését, hogy a tanintézetből már 1890-ben Akadémia lett és nem kisebb világhírű tudósok, mint Marek József, Aujeszky Aladár, Zimmermann Ágoston, Manninger Rezső, Kotlán Sándor szereplésével egyetemi rangra emelték, előbb mint a Műegyetem önálló fakultása, majd 1963-ban Állatorvostudományi Egyetem lett.