Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Grósz István: Szemészeti vonatkozások Shakespeare műveiben

— mondja Constantia, Artúr anyja [7], Ugyanebben a drámában Salisbury utal a könnyekre, mert „Embertelen csiny, mellyel hályogos Szemű harag, vagy a meredtszemü düh Szánó könnyet facsart ki valaha." A szél könnyeztető hatására utal Aumerle, York herceg fia, mert a heves szél felkelti az alvó ,,heum"-ot és könnyezésre készteti őt Hereford számkivetésénél [8]. Érdekes kifejezés a „bisson rheum", amely vakító könnyeket jelent, az első színész Hekubáról szóló előadásában [9]. A bisson szó másutt tompalátó jelentéssel bír(bisene = vak) [10]. Antonius azt mondja a krokodilról, hogy: „ha sír, akkor nedvesek a könnyei" [11]. A monda szerint az áldozatát elfogyasztó krokodil szeme könnybe lábad — ennek semmi alapja nincs, bár sokáig fenntartotta magát. Érdekes módon a klinikumban szerepel a krokodil-könnyek fenoménja, amelynek lényege az arcidegbénulást követő fokozott könnyelválasztás étkezéssel kapcsolatban. Oka a hibásan regenerálódó idegrostok eltévedése. A Fleming által 1922-ben leírt lysozym jótékony hatását a cseppfertőzés ellen már az író korában ismerhették, hiszen tojásfehérjét alkalmaztak, amelyről tudjuk ma, hogy nagy mennyiségű baktericid hatású enzymet tartalmaz: „Vérző szemére én majd szöszt hozok S tojásfehérit". mondja a második szolga Gloster megvakítása után [12], A vírusfertőzések kezelésében alkalmazzuk az interferencia jelenséget, amikoris egy másik vírusféleséggel próbáljuk leküzdeni az eredeti bántalmat: „Ha uj méreggel éteted szived, Jó ellenmérge lesz a réginek"', — mondja Benvolio, amelyre azután Rómeó ezerjófüvet ajánl. Annak idején méreg ellenes hatást tulajdonítottak e növényféleségnek [13],