Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

két felé meredok, Homorú (LC. 63. amphicyrthos) ; mind ket fel meredek (NC. 59. amphicyrthos) | Meg haylot, meredok (LC. 291. declivis); Meg hajlót meredek (NC. 284. declivis) | Alá hajlót, meredok (LC. 315. devexus); Ala hajlót meredek (NC. 310. j devexus) | Meg haylotság, meredekség (LC. 291. declivitas); — Alá haylot meredökség (LC. 315. devexitas); Ala hajlót (NC. 310. devexitas). Mer ed: k alakban: Lásd fenn LC. minden egyes adatát. Vö. még: hajlott, hajtott, horgas

1

, kebel

2

, sőt görbe, görbedt, görbült. Meredek

2 'verticaliter ascendens vei descendens, függőlegesen emelkedő vagy ereszkedő' —• E jelentésnek nincs anatómiai vonatkozása. Merev 'rigidus' Meg fagiok, mereuedem (LC. 715. obrigeo); Megh fagiok, meredek (NC. 766. obrigeo). —• Mint látható, a merev szónak csak igei származékára van adat. Merigy, merigye 'glandula' Lásd: mirigy. Mértékletlen nagy 'vastus, enormis' Lásd: nagy. Metszőfog 'dens incisiva' Lásd: élesfog. Mirigy

1 'glandula' E szó mai, anatómiai vonatkozású használatára nincs adat. Mirigy

2 'abseessus, kelés, tályog' Lásd a patológiai részben. Moh 'pilus, szőr, villus, finom szőr, bolyh' Moh, pih (LC. 581. lanugo); Moh, pelj (NC. 611. lanugo) I Moh gyapiu plih [h. pih] (LC. 1124. villus); moh giapju pelj (NC. 1223. villus) | Mohos, pihés (LC. 581. languginosus) ; ~ | Pihés gyapias mohos (LC. 1124. villosus); — | Zőmeröm test mellet valo mohozas (LC. 871. pubes); Szemere tejt mellet valo mohozas, ßör, fon (NC. 942. pubes) I Ki mohozom (LC. 871. pubeo); ki mohozom fonozom (NC. 942. pubeo) | Zakallom mohozik (LC. 871. pubesco); Szakálla mohozik (NC. 942. pubesco) | Ki mohozo wdö if visag [h. ifiusag] (LC. 871. pubertás); ki mohozo idö iffiu

jagh (NC. 942. pubertás) | Ki mohozot iffiu (LC. 1117. vesticeps); ~. Lásd még: fon, szőr. Mony 'testis, here, scrotum, herezacskó' Mony toki, ket monya golyóbissá (LC. 213. coleus); <—• | Monia tőkj [olv. monya töki] (LC. 957. scrotum); monja töki (NC. 1042. scrotum) j Mony, fark (LC. 1112. veretrum) ; ~ Mony (LC. 1113. verpa) ; ~ | Mony