Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Adattár - Andreas Vesalius és kora — az 1964. évi bázeli XIX. nemzetközi orvostörténeti kongresszus tükrében

hirdetett teleológiai szemléletet fogadta el, később mindinkább önállóvá válni igyekezett anélkül, hogy sok esetben ne maradt volna követője a Galenusi nézeteknek. A kongresszuson számos ilyes vonatkozású kérdés megbeszélésre került, így Herrlinger (Keil) a m. sphincter vesicae urinariae Vesalius által történt leírásakor mutat rá Vesalius szemléletének teleologikus vonatkozásaira. Kudlien (Kiel) a pancreas és a thymus kapcsán mutat rá hasonló fogyatékosságokra. Vesalius életművének számos vonatkozását kritikailag újabb adatok alapján több előadás tárgyalta. Pifferi (Róma) a foetalis légzésről, Belloni (Milano) a finomabb anatómiai szerkezetről vallott felfogását és követett módszereit taglalták. Vesaliusnak halálához vezető zarándokútját az A. Paré által közismertté tett felfogás szerint egy tetszhalott vagy legalábbis igen rövid idővel előbb meghalt udvari méltóság boncolásakor történő megmozdulása miatti felháborodás és ezen alapuló inkvizíciós bírósági elhatározás tette volna szükségessé. Giesinger (Zágráb) előadásában bebizonyította ennek az általánosan elfogadott felfogásnak valótlanságát Dudith Andrásnak (1533—1589) a császári udvar orvosával Johannes Crato von Krafftheimmal folytatott levelezése alapján és igyekszik a zarándokúinak egyéb magyarázatát adni. Vesalius életművével kapcsolatosan Ternowski (Moszkva) ismerteti előadásában, hogy Slavinetski szerzetes 1649-ben orosz nyelvre fordította Vesalius művét, amely azonban akkor nem jelent meg nyomtatásban. Schestakow és Ternowski lefordították oroszra Vesalius könyvét, amelyet 1950—1954-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémia jelentetett meg. Vesalius hatásának a történeti Cseh—Morva Királyságban való megnyilatkozásaival Matousek (Olomouc) foglalkozott. Régi anatómiai munkákat és anatómusokat tárgyaltak Cetto (Bern), Stefanutti (Velence), Mecchia (Róma), Busacchi (Bologna), Galassi (Bologna). Pierro (Bologna), Halévy (Párizs) Premuda (Padova) előadásaikban, Weimann (Hannover) a Vesalius korabeli orvosi terminológiát ismerteti igen érdekesen. Paracelsus és a középkori, kora-újkori orvostörténet Schneider (Braunschweig) Paracelsus gyógyszeres gyógykezelésének elveit ismertette. Zabludowski és Gribanow (Moszkva) Paracelsus jelentőségét beszélték meg kora orvostudománya szempontjából. Plaschkes (Tel-Aviv) Paracelsus palesztinai útját és annak orvosi vonatkozásait ismerteti. Vencovsky (Plzen) Paracelsusnak Morvaországban és a magyar Felvidéken való tevékenységéről beszélt. Ismertette a csehkirálysági Johann von Lippa marsallnál eltöltött mintegy féléves orvosi és alkimista tevékenységét, majd rámutat arra a tényre, hogy 1937 szeptemberében Paracelsus Pozsonyban járt. A pozsonyi városi levéltárban megtalálták azt a számlaszerű feljegyzést, amely a városi tanács által