Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

Naponkénti átlagos halálesetek száma szept. 28—okt. 31. 35 56 527 1615 nov. 1—nov. 29. 29 10 562 364 nov. 30—

dec. 27. 28 11 881 424 dec. 28-1832. Jan. 31. 35 21 549 616 febr. 1-febr. 28. 28 6 386 228 márc. 1—márc. 27. 27 8 258 306 márc. 28—ápr. 9. 13 1 . 1831. jún 131832. ápr. 9. 301 237 408 789 Országosan tekintve a járvány augusztusban már országszerte rohamosan elterjedt és szeptemberben kulminált, majd októberben ismét az augusztusi szintre csökkent. November-március között alacsonyabb, de még mindig nem jelentéktelen halálozást figyelhetünk meg, ami nagy valószínűséggel nem szűnhetett meg egyik napról a másikra, hanem a szórványos halálozásokat a továbbiakban nem tekintették hivatalosan járványos ázsiai kolerának és jelentéseket sem kértek be. E feltételezésünket alátámasztja az 1832 szeptember—december hónapokban a pesti I. sz. fiókkórházban orvosolt betegségekről szóló kimutatás, amely szerint ebben az időszakban 26 beteget ápoltak „keleti bálgörcs" diagnózissal, akik közül 14 meghalt [30]. A járvány időbeli lefolyását, vagy inkább terjedését a járvány kitörésének időpontja segítségével is érzékelhetjük. Megvizsgáltuk az egyes megyéket aszerint is, hogy azokban a járvány júniusban, július 1 — 15, ill. 16 — 31. között, augusztus folyamán, vagy szeptember 1. után kezdett dühöngeni. Júniusban 4, július 1—15 között 16, július 16 — 31 között 11, augusztusban 14, szeptember 1-után 1 törvényhatóság területén tört ki a járvány, nagy általánosságban általában északkelet felől délnyugati irányban terjedve. Nehéz azonban magyarázatot találni arra, hogy hogyan észlelhettek kolera eseteket június 15-én Borsod, sőt már június 16-án Torontál megyében is? Az 1831 — 32. évi magyarországi kolerajárvány terjedését elemezve Sticker professzor [31] megállapítja, hogy „bár a tapasztalatok