Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

Fentiek szerint összevont adatainkat egyrészt a tartományi biztossági (hadbiztosi) kerületek szerint dolgoztuk fel, miután ennek a csoportosításnak a történeti demográfiai irodalomban — Fényestől kiindulva — bizonyos hagyománya van és okvetlen jellemzőbb földrajzi csoportosítást biztosít, mint a teljesen eltérő jellegű tájegységeket összefogó négy törvénykezési (Dunáninnen, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl) kerület. Másrészt felhasználtuk azt a csoportosítást is, amely az 1831. július 12-től szeptember közepéig fennállott, a kolera elfojtása céljából kiküldött királyi biztosok hatáskörébe tartozó körzeti beosztást követi. Végül mint legkisebb egységekre, a területükön fekvő városokkal együtt vett vármegyékre is kiszámítottuk a legjellemzőbb és viszonylag legmegbízhatóbb mutatót, a mortalitási arányszámokat. A népesség meghatározása A kolerajárvány felkutatott számszerű adatait önmagukban aligha lehet megfelelően értékelni, hanem csupán a népességszámhoz viszonyított arányszámok segítségével. Az arányszámok nevezőjét képező területileg részletezett népességszám több forrásból is rendelkezésünkre áll, azonban törvényhatóságonként vizsgálva olyan lényeges és nem szisztematikus eltéréseket találtunk, hogy egyik forrást sem tudtuk fenntartás nélkül elfogadni. A négy különböző népességszám részletekbe menő forráskritikai elemzése túlhaladta volna e munka kereteit és egy önálló tanulmány tárgyát képezhetné. Jelen munka céljára egyszerű grafikus eljárással becslést végeztünk az 1831. évi népességszámra vonatkozólag. Az általunk felhasznált népességszámok a következők: a) Ludovicus Nagy 1828—29-ben kiadott (A Helytartó Tanács által 1827-ben engedélyezett, tehát legkésőbb 1826, vagy 27-re vonatkozó) ismert magánmunkája [20] ; b) A Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie 1831. évi kötetben található és az egyházi sematizmusokon alapuló 1829. évi részletes népességszámok [21] ; c) A Történeti Statisztikai Közlemények 1959. 1—2. száma a Thirring Gusztáv hagyatékában hátramaradt kézirat másolatok