Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

alapján közreadja a nem nemes népesség számát vármegyék és szabad királyi városok szerint, a többi között 1830-ra vonatkozólag is [22]. A negyedik forrást a Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie 1830. évi hivatalos népességbecslését eleve nem vettük figyelembe, ismerve e becslés módszerének megalapozatlanságát és elfogadhatatlan eredményeit, amelyeket utólag hivatalosan is helyesbítettek. Amíg L, Nagy és az egyházi sematizmus a teljes népességet tartalmazza, addig a kéziratos Conscriptio Ignobilium a papokat és nemeseket figyelmen kívül hagyja. Utóbbi forrás adatait úgy kívántuk a teljes adatokkal összhangba hozni, hogy az egyes megyékre és szabad királyi városokra külön-külön megállapítottuk a papok és nemesek 1787-es arányát, s ugyan ebben az arányban növeltük a nem nemes népesség számát abból a feltételezésből kiindulva, hogy a nemesség szaporodása hasonló ütemű volt, mint a nem nemes népességé, és így részaránya is változatlan. Az utóbbi feltételezés azonban eléggé megalapozatlan, mert mindenképpen fennmarad egy kiküszöbölhetetlen bizonytalansági tényező, nevezetesen az, hogy a nemesség létszáma a természetes szaporodáson kívül új nemességek adományozása révén is emelkedett, mégpedig közel fél évszázad alatt esetleg nem is jelentéktelen mértékben. Nem tudtuk figyelembe venni ezenkívül a nemesség e korszakban bekövetkezett esetleges belső vándorlását sem, ami azonban feltevésünk szerint, a nemesítéseknél lényegesen kisebb arányban befolyásolja a területileg részletezett népességszámot. Mindazonáltal már a felsorolt tényezők is bizonyos fokig indokolttá teszik, hogy a két másik forrás Zömmel egymáshoz közelálló s — néhány kivételtől eltekintve — magasabb népességszámához képest a Conscriptio Ignobilium becsléssel megemelt adata is általában alacsonyabb értéket képvisel. Feltételezhető, hogy maga az összeírás is bizonyos fokú egyirányú hibával terhelt, ugyanis letagadással, hiányos összeírással lehet számolni (figyelemmel az összeírás katonai, hadkiegészítési céljaira), vagyis e számaink a valóságosnál inkább alacsonyabbak lehetnek. A városoknál mutatkozó nagy eltéréseknél még arra is gondolnunk kellett, hogy azok népességének számbavételénél a különböző források eltérő területre is vonatkozhatnak (a városokhoz tartozó fal-