Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

A vizsgált teriilet Fényes Elek Magyarország Statisztikája c. művében [19] legszorosabb, szoros, tágas és legtágasabb értelemben beszél Magyarország területéről: „Legszorosabb értelemben csak az anyaországot értjük; szoros értelemben már a hozzákapcsolt tartományok névszerint Horvát és Tótország is ide sorozhatok, mellyek szinte magyar törvények által igazgattatnak, tágas értelemben Erdélyországgal együtt vétetik ..." Politikai tekintetben viszont megkülönböztet polgári Magyarországot, polgári Horvát és Tótországot és katonai Végvidéket. Törvénykezési tekintetben 4, biztossági tekintetben 10 tartományi biztossági (hadbiztosi) kerületet sorol fel. Az adatok bemutatásánál azt a megoldást választottuk, hogy a rendkívüli kolera-intézkedéseket mintegy lezáró jelentéshez csatolt általános áttekintést, valamint az országosan összesített kimutatások végsorait bemutató táblázatot eredetiben, tehát a szoros értelemben vett polgári Magyarországra és a katonai Végvidékre, valamint az ország területén állomásozó állandó katonaságra vonatkoztatva adjuk közre. További részletes elemzéseinknél azonban csupán a legszorosabb értelemben vett polgári Magyarország törvényhatóságait vesszük figyelembe, éppen az állandó katonaság tartózkodási helyének és pontos létszámának, valamint a Dráván túli területek népességszáma becslésének nehézségei miatt. Politikai tekintetben a legszorosabb értelemben vett polgári Magyarország korszakunkban 40 vármegyére, (eltérő jogállású) szabad kerületekre és szabad királyi városokra oszlik. Elemzéseinknél bizonyos összevonásokat és csoportosításokat nem nélkülözhettünk. A népességszám jobb becslése miatt — de járványügyi megfontolásból is — a 40 vármegye népességét a területükön fekvő szabad királyi és bányavárosokkal, a XVI szepességi várost Szepes megyével mindig összevontuk. Mérlegeltük Buda és Pest különálló feldolgozását, azonban itt a népességszám becslése fokozott nehézségeket okozott, másrészt a város és környéke közötti mindkétirányú közlekedés megszüntetése a legszigorúbb rendszabályok mellett sem volt keresztülvihető, ezért a külön-külön való vizsgálat is értelmetlen lett volna. A Jász-Kun kerület egyes részeinek hovatartozása is elég sok gondot okozott.