Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

a legszigorúbb zárlat ellenére is szedte áldozatait. Péterváron avasszigorral végrehajtott védőintézkedések ellen a lakosság — amely a betegséget a kutak és élelmiszerek megmérgezésének tulajdonította — fellázadt, feldúlt egy kórházat és több orvost megölt [12], Magyarországon a kolera elleni védekezést az 1830. november •3-án (13 216. sz. a.) kelt királyi rendelet értelmében a Helytartó Tanács, a Királyi Kamara és a Főhadseregparancsnokság kiküldötteiből alakított vegyes bizottság (Comissio politico—cameralis— militaris mixta) irányította, 1831. január 3-án a bizottság a Trencséntől Brassóig terjedő határra két királyi biztost és melléjük rendelt egy-egy dirigens orvost küldött ki a határzár és egyéb védőintézkedések helyszínen való irányítására és ellenőrzésére, azonban 1831. március 16-án az udvar a királyi biztosokat visszahívta. Június 3-án ismét kiküldik őket azonban ez az intézkedés már elkésett és hatástalan, miután a járvány már a Felső-Tiszavidéken kitört és rohamosan terjedni kezdett az országban. Az országban állomásozó katonaság szanitáris kordon céljára továbbra is a vegyesbizottság rendelkezésére állt. Miután a keleti határszéli megyékben már fellépett a járvány az országon belül kísérelték meg újabb és újabb záróvonal létrehozását, azonban hatástalanul. A már korábban szétküldött fertőtlenítő szerek és preventív hatásúnak vélt különböző porok használatát kötelezően elrendelték, felkeltve ezzel a lakosság gyanakvását. Eközben a hatóságok és orvosok körében még mindig vita folyt a betegség fertőző mivoltáról, míg végre július 5-én hivatalosan állást foglalnak amellett, hogy „Cholera non pro epidemica sed contagiosa tenenda" [13], Ezen a napon br. Mednyánszky Alajost, Buda és Pest városok királyi biztosává nevezi ki a vegyesbizottság arra az esetre, ha a városban kitörne a járvány. Eközben a járvány feltartóztathatatlanul terjed, pánikot keltve országszerte. A július 12. tanácsülés rendkívüli szervezetet hoz létre a kolera leküzdésére. Az országot — Pestet és Budát leszámítva — 20 körzetre osztják fel, minden körzet élén teljhatalmú királyi biztossal, aki a helyszínen tartózkodva hajtja végre a központi rendelkezéseket és küldi jelentéseit a vegyesbizottságnak, amely azokat az augusztus 19-én (21 845 sz. alatt) kibocsátott intéző levél értelmében táblázatos formában kérte be. A királyi biztosok működéséhez fűzött remények azonban nem