Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói

A NAGYSZOMBATI ORVOSTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI írta: DUKA ZÓLYOMI NORBERT (Bratislava-Pozsony, Csehszlovákia) A Z első újkori magyarországi orvostudományi fakultás megnyitása 1770-ben nagy esemény volt. Jelentőségének megfelelően a szakirodalom bőven foglalkozott az előzmények nehézségeivel, a kezdés, első nagyszombati éveinek történetével. Az irodalmi bőség ellenére a nagyszombati fakultással foglalkozó közlések egy irányban máig is hézagos, sőt bizonyos kérdéscsoportra nézve: a hallgatókat illetően úgyszólván semmit sem nyújtanak. Ez a megállapítás elsősorban a régebbi szakirodalomra vonatkozik. A legaprólékosabban tárgyalták meg a tanárok összes kérdéseit, életrajzukat, fizetésüket, működésüket, műveiket — bár tudományos munkájuk értékéről máig sincsen összefoglaló, korszerű művünk — sokat foglalkozott kitartó, gerinces küzdelmükkel a fakultás színvonalának emeléséért és hasonló részletességgel a tanítás anyagi alapjaival, az épületekkel és berendezésekkel. De a hallgatók mintha csak nem fontos járulékok lettek volna. Mintha az egyetem csak arra szolgált volna, hogy tanárok előadjanak és a tanításhoz szükséges eszközök birtokában legyenek. Pedig nem ezért alakult meg a fakultás, hanem az országnak szükséges orvosi kar mennyiségi és minőségi biztosítására. Erről a régebbi irodalom általában megfeledkezett. Kortünet volt ez, midőn a történelmet a királyok és hadvezérek cselekedeteivel mérték, a tudományos fejlődést kizárólag kiváló egyének műveivel, a közkatonák pedig nem keltettek érdeklődést. Csak néhány példát ragadok ki az irodalomból, miért és hogyan foglalkoztak az egyes hallgatókkal, ha a szerzők mégis írtak róluk. Rupp János [1] Stipsics Ferdinándot emeli ki a nagyszombati hallgatók sorából, mint aki 2 Orvostörténeti Könyvtár közi. 17