Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)
Adattár - Ismeretlen Kossuth-dokumentum az 1831-i zempléni kolera idejéből (Barta István)
vá rost, Istennek hála a cholerától eddig men vagyok s tűrhető egészséggel élek. Ezek s mindennapi szomorú tapasztalásaim, mellyeket inkább tapasztalni, mint leírni lehet, ezen resultatumokra vezérlik individuális meggyőződésemet. 1- ör : Tavaly mihelyst valaki legkisebbé is megrontotta gyomrát, megátalkodott hideglelésbe, harmadévi vérhasba esett, — most az atmosphaerának é vagy élelemnek, avagy testi constitutiónak állapottya ollyas, hogy mihellyest valaki csak legkisebb egészségbéli változást érez is, azonnal kisebb vagy nagyobb mértékben közelít a cholera jelenségeihez. Az élelemnek olly mértékletes módja, amelly másszor tellyességgel nem volt ártalmas, most mihamar gyomorfájást okoz. Egy kis gondatlanság járuljon hozzá, kész a cholera, a verőfény örökös izzadásba hozza az embert, egy hirtelen híves szellő vagy esső dühös hántással érinti a nyílt pórusokat, s különösen itt van minálunk legalább a cholerának valóságos fészke, a terhes mezei s szőllőhegyi munkában eltikkadó és rettenetes forróságban kint, a szabad verőfényen ellankadó munkás napiszámos igyék egy ital hideg forrásvizet, egy pár fertály óra múlva tökéletesen eltompulnak minden érzékei, leesik lábáról, s kevés idő múlva szekerén kell a kórházba vitetni. — Én orvos nem vagyok, nem merem hát állítani, hogy az epekórság nyavalyája érintés által is nem közöltethetik, de úgy tapasztalom : 2- or, hogy az érintés által váló elragadásra subjectiva receptibilitas kívántatik, s ezen receptibilitást legnagyobbnak tapasztaltam azoknál, akik vagy éhség, szűkölködés, egészségtelen eledelekkel való élés által elgyengültenek, vagy a tavalyi tartós hideglelések által minden velőbül kiaszottak, vagy végtére, akiknél a képzelődő tehetség, a személyes félelem és irtózás által feléllesztve, a szívet örökös borzadásban, irtódzásban s rettegésben tartja. Gyakran tapasztaltam, hogy midőn valamely kedvetlen s közelébbrül érdeklő hírt hallanak az illyes félénkek, sebes szívdobogást kapnak, a vér mintegy megrezzeni látszatik ereikben, s ezt gyakran a tagoknak eltompulása (Lähmung) követi, s nemcsak az érintéstől, de a gondolattal is reájuk ragad a cholera. Hátha még egy beteg kínlódásának, egy halott kivitelének látása hozzákerül, a szegény ember eleven képzelődése mellett menthetetlen odavan. Számos ilyes eseteket tudnék előhozni, ha időm engedné, ahol puszta képzelődésbül epekórságba estek az emberek, s ha a biztatás szívek félelmét el tudta altatni, kevés szerek mellett is kigyógyultak, ellenben Leónak minden porai, minden falevelek, szeszes frotírozások, synapismusok mellett elhaltak. Balásházi János úrnak egy éltes kertésznéje cholerába esett, korán a kórházba vitetett s megholt. Leánya véle semmi érintésben nem volt, s amint anyjának halálát tudtára adák, kétségbeesés között kiáltá, hogy nékie is meg kell 24 óra alatt halni, mert
