Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Az étrendről

tűzből és vízből. E kettő együtt kielégíti egymást és a többit, de egyik a másik nélkül nem elég sem magának, sem másnak. Ilyen tulajdonságúak: a tűz mindig mindent mozgatni tud, a víz mindig mindent táplál. Körforgásban egyik a másikat legyőzi, egyiknek a másik aláveti magát. Egyik sem győzhet végérvényesen, mert: ha a tűz szinte elfogyasztotta a vizet, nincs tápláléka, ennek folytán vissza kell fordulnia oda, ahonnan táplálékot kap; midőn a víz szinte eloltja a tüzet, nem tud mozogni, megáll tehát ezen a ponton; és midőn megáll, nincs hatalma, hanem fogy, hogy táplálja a feléledő tüzet. Ezért sem az egyik, sem a másik nem juthat abszolút túlsúlyra. Ha valaha is a kettő közül egyik — mindegy, hogy melyik — túlsúlyra jutott volna, akkor most semmi sem lenne olyan, mint amilyen. Örökké ilyenek is lesznek és nem fog sohasem hiányozni sem az egyik, sem a másik. Tehát, amint mondottam, a tűz és a víz szüntelenül mindenütt jelen van, mind a maximumban, mind a minimumban. 4. Sajátságaik: a tűz meleg és száraz, a víz hideg és nedves. Kölcsönöznek: a tűz kölcsön veszi a víz nedvességét, hiszen a tűz nedves; a víz kölcsön veszi a tűztől a szárazságot, hiszen a vízben szárazság is van. Ilyen állapotban számos, különböző formájú csírát és állatot választanak ki magukból, amelyek nem hasonlítanak egymásra sem külsőleg, sem belső tulajdonságaikat illetőleg. Ezek az elemek sohasem maradnak ugyanazon a ponton, hanem szüntelenül egyik vagy másik irányba tolódnak el miközben megváltoznak, maguk a kiválasztott lények is szükségszerűen különfélék lesznek. Semmi sem semmisül meg és semmi sem születik olyan, ami annak előtte ne lett volna. De egymással elvegyülve és szétválva, változnak a dolgok. A közvélemény szerint az ami nő Plútótól a fényre születik és az ami fogy a napvilágról Plútóhoz pusztul el. Inkább a szemünkre, mint az eszünkre bízzuk magunkat. A szemünkre, holott arra sem jók, hogy arról ítéletet mondjanak, amit látnak! Én az észtől várok magyarázatot. Mindenütt élet van (itt és ott élet van). Ha él az élet, lehetetlen a halál, hacsak minden meg nem hal. Mert ha nem, ugyan hol van akkor a halál? Ha viszont nincs élet, nem születhet semmi, mert ugyan honnan jönne a születés? Tény az, hogy minden nő és fogy, miután elérte lehetséges maximumát és minimumát. Amikor azt mondom, hogy „születni" és azt, hogy