Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Az emberi belső térről

(Doronicum pardalianch.es). Ha a hívesítők nem használnak, rög­tön utána melegítőt alkalmazzunk. Ha erre sem szűnik meg a baj, térjünk vissza a hívesítőre. 28. A sárgaságot így kezeljük: a gondunkra bízott beteget három vagy négy napig tápláljuk és nedvesítsük fürdőkkel és fokozatosan emelkedő mennyiségű étellel és itallal. Miután nedvessé vált a test, ürítsük ki és szárítsuk ki. Mindenfelől nedvességűző gyógyszert alkalmazva, először is a kövér nedveket űzzük ki. A fejre enyhe pur­gálót alkalmazzunk (orrizgató szert), húgyhajtót itassunk. Azalatt, míg a mozgásba hozott nedvességet kiűzzük, purgáló szert is adjunk és koplaljon a beteg ettől kezdve. Midőn a fogyás megkezdődött, tisztítsuk meg fürdőkkel a testet (uborkagyökér fürdővel). Ne itas­sunk epehajtó italokat, nehogy még jobban megzavarjuk a testet. Ha a megzavart test kiszáradt, ne adjunk sem purgáló szert, sem húgyhajtót, hanem borral tápláljuk és olyasmivel, ami pirosítja a testet. Ha a beteg sárga, ismét kiürítés szükséges, anélkül, hogy ki­szárítanánk, nehogy a sárga test megsűrűsödvén megalvadjon. 29. (A száraz sebről.) A száraz seb ilyen módon terjedt a testen: a környező hús meggyullad, mert a seb széle duzzadt, a fekély nedves, kiszáradt gennyes váladék lepi be a fekélyt. Midőn a fekély megérik (vagy úgy, hogy megkeményedik, vagy pedig ellágyul) a fekélyből eredő gennyes csúnyaság nem tud kifolyni a megkeménye­dett réteg miatt. A húsba hatol, és a hús a gyulladás miatt megduz­zad. A gennyes váladék duzzasztja meg és rontja meg. A fekélyt nedvesítő szerekkel kenjük, hogy a nedvesítés lehetővé tegye, hogy a genny kifelé, ne a hús felé folyjék. Ami pedig a szomszédos része­ket illeti (ezekből származó fluxus táplálja a fekélyt), hűsítő szereket tegyünk rá, hogy a lehűtött hús megszilárduljon és repedéseivel ne adjon lehetőséget ellenkező irányú fluxusra. Általában a fekély környékét hűsítőkkel kell kenni, magát a fekélyt pedig nedvesí­tőkkel. 30. Az angina a vérből származik, ha ez a folyadék a nyaki erek­ben megalvad. Ilyenkor a végtagerekből bocsássunk ki vért és ugyanakkor lefelé ürítsünk, hogy az ami a betegséget okozza le­vezetődjön. Ha a nyelven nagy fekélyek támadnak, ugyanígy ke­zeljük. 31. A betegségek gyökerét (eredetét) irtsuk ki: ha fluxusból szár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom