Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Művészetünkről

3. Ha nem értettük meg teljesen a fent kifejtett témát, alaposabb ismeretet szerezhetünk más munkákból. Az orvostudományra fordítom a szót. Először is meghatározom, hogy mit értek rajta; az a célja, hogy megszüntesse a betegek szenvedéseit és csökkentse a betegségek erejét, de tartózkodik hozzányúlni azokhoz, akiken a baj már nagyon elhatalmasodott. Ezek a művészet erejét felülmúló esetek. Beszédem arra irányul, hogy töltse be teljesen feladatát, hogy állandóan módjában legyen elérni célját. Midőn bizonyságot teszek művészetemről, megsemmisítem azok érveit, akik szidalmazzák. Éppen legsikerültebbnek tartott érveiket teszem semmivé. 4. Azzal kezdem, amiben mindnyájan egyetértünk: a kezelt betegek egy része meggyógyul. Nem mind. Éppen ezt vetik szemünkre. Ellenségeink a betegségben meghaltakra hivatkoznak és azt állítják hogy nem az orvosi művészetnek, hanem a jószerencsének köszönhetik megmenekedésüket azok, akik megmenekedtek. Én, a magam részéről, nem vonom kétségbe a szerencse szerepét, de azt hiszem, hogy a rossz kezelést kíséri balszerencse, a jó kezelést meg jószerencse. Mi másnak, ha nem a művészetnek köszönhetik gyógyulásukat a betegek? Hiszen az ő közreműködésével és segítségével gyógyultak meg! Az, hogy rábízták magukat és nem vették figyelembe a szerencse csekély lehetőségét, azt bizonyítja, hogy elismerték e művészet realitását és az eredmény meg is mutatta hatalmát. 5. Ellenfelünk arra hivatkozik, hogy sok beteg gyógyul meg orvosi kezelés nélkül. Nem vonom kétségbe. De azt tartom, hogy orvos nélkül is orvosolták magukat. Nem voltak tudatába annak, hogy mit tanácsos tenniök, a véletlennek köszönhető, hogy úgy kezelték magukat, mintha orvosi kezelést vettek volna igénybe. Kétségtelenül ez nagy bizonyítéka e művészet valóságos létének. Annyira van és annyira erős, hogy még azokak is megmenti, akik nem hisznek benne. Mert azok, akik orvos nélkül gyógyultak meg tudják, hogy azért épültek fel, mert csináltak, vagy nem csináltak ezt vagy azt. Böjtöltek, vagy sokat ettek, szomjaztak, vagy sokat ittak, fürdőztek vagy tartózkodtak a fürdéstől, gyakorlatokat végeztek, vagy pihentek, aludtak, vagy virrasztottak. Ilyen körülmények között állotthelyre az egészségük. Ugyancsak szükségsze rűen felismerték azt is, hogy mi használt és mi ártott abból, hogy