Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Oláh Andor fordítása: Hippokratész: Az ember természetéről

az első napon, amikor legjobban növekszik, a legmelegebb és éle­tének utolsó napján, amikor legjobban visszafejlődik, a leghidegebb. A fent jelzett állapotban levő emberek maguktól meggyógyulnak, általában a 45. napon, attól kezdve, hogy a kollikváció megindult. Azok, akik túllépik ezt az időhatárt, egy év múlva gyógyulnak meg maguktól, feltéve, ha nem jelentkezik valamilyen más baj. 13. Azokról a betegségekről mondhatunk legbiztosabb véleményt, prognózist, amelyeknek rövid az előkészítő ideje és jól ismerjük az okát. Ezeket úgy kell kezelni, hogy az okkal szállunk szembe. így megoldódik az, ami a betegséget meghatározza a testben. 14. Azoknál, akiknek a vizeletéből homok vagy tophus csapódik ki, elgennyedt daganat van a nagyvéna (vena cáva) mellett. Miután a daganat nem repedt meg hirtelen, a genny közepén tophus kép­ződött és ezek a vénából a vizelettel a hólyagba lökettek. Ha a vize­letben csak vér van, a vénákkal van baj. Amikor a vizeletben mint­egy kis hajszálak vannak, tudnunk kell, hogy a veséből és ízületi bajokból származnak. Ha a vizelet átlátszó, de időnként korpaszerű részecskéket tartalmaz, a hólyagot rüh támadta meg. 1-5. A legtöbb láz epe eredetű. Négyféle láz van — a különböző fészkű fájdalmaktól származókat leszámítva — : állandó (synoqu), naponkénti, harmad- és negyednapos. Az állandó a legbőségesebb és leghevesebb epéből ered, egymást követik a krízisek, rövid ideig tartanak. A test, mivel nincs közbeeső lehűlés, a nagy meleg miatt hamarosan elsorvad. A naponkénti lázat is a sok epe okozza, gyor­sabban megszűnik, mint a következők, de hosszabb, mint az állandó, mert kevesebb epe okozza, mint az állandót és szünetek vannak. Az állandó lázat nem szakítja meg a szünet. A harmadnapos láz hosszabb, mint a naponkénti, kevesebb epéből ered. Amennyire a harmadnapos lázak közti szünetek felülmúlják a naponkéntiek köz­tit, annyira hosszabb a harmadnapos láz, mint a naponkénti. A ne­gyednapos láz ugyanilyen szabályt követ. Annyival hosszabb ideig tart, mint a harmadnapos, amennyivel kevesebb hőséget termelő epéből származik, és amennyivel hosszabbak a szünetek. A fekete epe miatt ilyen hosszú és makacs. A fekete epe a test összes humorai közül a legviszkózusabb, a leghosszabb ideig marad meg valahol. Az bizonyítja, hogy a negyednapos lázak fekete epe eredetűek, hogy leginkább ősszel, 25—45 éves korig fordulnak elő. Holott ebben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom