Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Oláh Andor fordítása: Hippokratész: Az ember természetéről

azt a kiürítő szert adjuk évente négyszer: télen taknyosabb az okádék, tavasszal vizesebb, nyáron epésebb, ősszel feketébb. 8. A dolgok ilyetén állása mellett, a tél által megnövelt betegségek nyáron megszűnnek, a nyár által fokozottak télen elmúlnak. (Legalább is azok, amelyek nem szűnnek meg bizonyos meghatározott napokon. Erről másutt beszéltem.) A tavasszal keletkezett betegségek őszi befejeződésére számíthatunk. Az őszi betegségekre szükségszerűen a tavasz hoz gyógyulást. De vegyük tudomásul, hogy mindazok a betegségek, amelyek túllépik ezeket az időhatárokat, évekig tartanak. Az orvos atudva kezelje a betegségeket, hogy mindegyik nyavalya a neki legmegfelelőbb évszakban jelentkezik. Ezenkívül tudnunk kell, hogy a teltségből származó bajok kiürítéssel gyógyíthatók, a kiürülésből eredők feltöltéssel. A mozgás miattiak pihenéssel, a tunyaság miattiak mozgással. Summázzuk a mondatokat : az orvosnak a betegségek természettől és időtől függő konstituciós jellegével kell megküzdenie, meglazítani azt, ami megfeszült és megfeszíteni azt, ami meglazult. Ilyen módon a beteg rész nyugalomba kerül. Ezt tartom a gyógyítás lényegének. A betegségek egy része a táplálkozásból ered, másrésze a minket éltető, belélegzett levegőből. Midőn egyszerre sok embert egyforma betegség támad meg, akkor ennek okát abban keressük, ami a legközönségesebb, legelterjedtebb, amit mindenki leginkább igénybe vesz: a belehelt levegőben. Ugyan hogyan is okolhatnók az étrendet olyan betegség esetén, amely válogatás nélkül mindenkit megtámad, öreget és ifjat, embert és asszonyt, borisszákat éppen úgy mint bornemisszákat, ínyenceket éppúgy, mint vízen és kenyéren élőket, azokat, akik sokat mozognak és azokat, is akik keveset mozognak. Bizonyára nem az étrend az ok, hiszen a legkülönbözőbb étrenden élők betegszenek meg ugyanabban a betegségben. De ha egy időben sokféle betegség jelentkezik, akkor kétségtelenül kinek-kinek az étrendje a baj forrása és — amint másutt már mondottam — a kezelésnek az okra kell irányulni, az étrend megváltoztatására. Mert általában vagy teljesen, vagy legnagyobb részben, vagy legalábbis kis részben roszszul táplálkozunk. így tisztázván a dolgot, változtatásra van szükség. A kezelést a beteg természetéhez és korához, az évszakhoz és a betegség jellegéhez szabjuk. És vagy elvonva (elvéve), vagy hozzátéve — amint már régóta hajtogatom —, gyógyszerekkel és diétával