Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Oláh Andor fordítása: Hippokratész: Az ember természetéről

hidegebb, mint a másik kettő. Nagyon tapadós is, és a fekete epe után e nedv kiűzéséhez van szükség legnagyobb erőre. Viszont aminek kiűzésére nagy erő kell, azt az erőfeszítés hevessége felmelegíti, ennek ellenére a takony — sajátos virtusa miatt — a leghidegebb marad. A következő jelekből ismerszik meg, hogy a tél hatására felszaporodik a taknyosság a testben: ebben az évszakban köpjük ki és fújjuk ki a legtöbb taknyot, előszeretettel lépnek fel a leukophlegmasiák és más taknyos betegségek. Tavasszal a takony még megőrzi hatalmát, de szaporodik a vér; csökken a hideg, beköszöntének az esős idők és az eső (a leeső víz) és a meleg napok hatására túlsúlyra jut a vér. Az évnek e szakasza felel meg legjobban természetének, mert a tavasz nedves és meleg. Figyeljetek ezekre a körülményekre : leginkább tavasszal és nyáron lépnek fel vérhasrohamok, orrvérzések, ilyenkor a legmelegebb és a legpirosabb a test. Nyáron erős még a vér, és még ősszel is érezteti hatását, de lassanként mozgásba jön az epe, A vér csökken ebben az utolsó — a vér természetével ellentétes — hónapban, nyáron és ősszel az epe uralkodik a testen. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évszakban spontán epés hányások esnek, a hashajtó (katartikus) szerek főleg epés tisztulást okoznak, nemkülönben a lázak jellege és a bőr színe is jellemző. A takony nyáron legkevesebb, ez a meleg és száraz évszak természetével ellenkezik. A vér ősszel legkevesebb, amikor e száraz évszak már kezdi lehűteni az emberi testet. Ilyenkor a fekete epe van bőviben, ez jut túlsúlyra. Midőn visszatér a tél, egyrészt a hűlő epe csökken, másrészt — minél kevesebb eső esik és minél inkább meghosszabbodnak az éjszakák — a takony szaporodik. Tehát az összes humor mindig az emberi testben van, de az évszakok hatására — természetük szerint — hol gyarapszanak, hol fogynak. Az évszakok egyikében sem hiányzik egyik princípium sem. A hideg, meleg, száraz és nedves princípiumok egyike sem hiányozhat, mert különben a világon létező dolgok is mind eltűnnének. Egyetlen és azonos szükségszerűség folytán egymást tartják fenn és egymást táplálják. Belőlünk is, ha valamelyik velünk született humor hiányozna, megszűnnénk élni. Esztendőről esztendőre, felváltva, hol a tél, hol a tavasz, hol a nyár, hol pedig az ősz uralkodik. Éppúgy az emberben is hol a takony, hol a vér, hol az epe, hol a sárga, vagy fekete epe jut túlsúlyra. Megbizonyosodhatunk róla úgy, hogy ugyanannak a személynek ugyan-