Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Szabadváry Ferenc: Szily Pál (1878—1945) élete és működése

Ezt a munkát aztán maga vette kézbe. 1904-ben jelent meg Friedenthal cikke a kolorimetriás pH mérésről (7). Friedenthal több indikátorral dolgozott, s azok színét olyan oldatokban vizsgálta, amelyek pontosan ismert hidrogénionkoncentrációúak. Rájött, hogy a víz ionszorzata alapján szükségtelen külön hidrogén és hidroxilon koncentrációról beszélni, előbbi a lúgos tartomány értékeit is kielégítően jellemzi. így 1—10-14 hidrogénionkoncentrációértékek között kísérelt meg ismert pH-jú oldatokat készíteni. Ezeket normál sav- és lúgoldatokból akarta hígítással készíteni. Azt kellett azonban tapasztalnia, hogy hígítással egy bizonyos határon túl nem lehet megbízható hidrogénionkoncentrációt előállítani, mert a legkisebb szennyezések, mint pl. a levegő széndioxidja már irreálissá teszik az értéket. Cikkében ekkor megjegyezte, hogy elakadásában egy tanítványa, Szily Pál segítette ki, aki azt tanácsolta, hogy a 10-4

—10-9 közti területen konstans hidrogénionkoncentrációjú oldatokat primer és szekundér foszfátok megfelelő arányban történő elegyítésével állítson elő. Ez bevált. Friedenthal ezeket alkalmazta módszerében, amellyel egész pH-kat tudott mérni és ezeket variálta tovább Soerensen, aki a módszert tized pH-értékek meghatározására alkalmassá tökéletesítette (8). Szily Pál fedezte fel tehát a mesterséges pufferoldatokat. Foszfátpufferei azóta is használatosak világszerte, igaz, hogy Soerensenféle puffersorozat elnevezéssel. Azóta persze más, nem foszfát összetételű puffersorozatot is készítettek, de ezeket Szily elvi útmutatása nyomán már könnyű volt megszerkeszteni. A kolorimetriás pH-mérés ma már veszített jelentőségéből, helyette modern elektrometriás módszereket használnak. De pufferek ezekhez is kellenek. Szily felfedezése tette tehát lehetővé az egzakt pH-mérésnek minden formáját. Maga Szily e területtel tovább nem foglalkozott. Egy 1913-ból való, a sejtfestéssel foglalkozó cikkében (9) a kolorimetriás pH-meghatározás felfedezésének túlnyomó érdemét Friedenthalmk adja. A pufferoldatok felfedezéséről viszont azt írja, hogy oldatait 1903ban a budapesti állatorvosi főiskola Rohrer professzor vezette fizikai intézetében állította elő. Emlékeztet azok sikeres elterjedésére és jegyzetben már kénytelen volt említeni, hogy egy akkori orvosi könyv