Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Bencze József: A diphtheria története hazánkban

Dr. Győri Tibor, az Orvosi Hetilap 1902. évfolyamában ismerteti Mercurialis könyvét, aki a páduai egyetem professzora volt, ebben is, mint egész tájakat pusztító járványos torokbajt írták le. A középkorban végig dúlta egész Ázsiát és Európát, amiről francia, spanyol, orosz, olasz feljegyzések számolnak be. Valamennyi megegyezik abban, hogy a megbetegedettek több mint fele elpusztult, és a járvány egy-egy nagyobb területen 20—30 évig is megmaradt. A spanyolok igen jellegzetesen „Garotillo"-nak nevezték el, ami nem volt más, mint a halálraítéltek nyakára erősített fullasztó vaspánt. A XIX. század elején Franciaországban valósággal endemiássá lett. Bretonneaux toursi gyakorló orvos sokat foglalkozott a diphtheriával, valóban klasszikus módon írta le, elkülönítette az egyéb torokbajoktól és a jellegzetes álhártyáról diphtheritis-nek (diphthera = bőr) nevezte el 1826-ban. * Hazánkban az első írásos emlékeink 1357-ből valók, midőn is „Pestis Anquinaglia" néven említették. Végig dúlta az egész országot. (Hints II.) A mohácsi vész utáni időkben már nagyon sok nyomát találhatjuk, egészen változatos módon nevezték el, ami azonban valóságban mind egyet jelentett. „Gőggyék, torokgyék, torokgyík, hergegyík, hörgegyík, büdösgőg, enyeges gőgereszkedés, torokreszkedés, gőgbéka, csapgyék, szalonnásgyék, csikorgó megfújtás, fullasztó gyék", neveket ismerünk. A Bornemissza-íéle ráolvasásokban (1578) „Az kinek a torkábo ereszkedett" elnevezést látjuk (Ördögy Kisirtetekről, avagy Röttenetes Utálatosságakró ez meg ferteztetett világnac"). Bocskay István testamentumában ez áll : „Az kigyó követ is ő felségének (azaz Báthory Zsigmondnénak) hagyom, ki igen ritka és kedves, az mel torokgyik ellen róla innya igen hasznos." Mi is ez a kígyókő, ami itt is, ott is felbukkan a magyar orvostörténelemben? Mint fontos szert említi Bethlen Gábor is végrendeletében (Ethnographia IX. 325.), de majdnem valamennyi magyar orvosságos könyv említi. Ipolyi: Magyar Mithologia (II. 348), Hermann Antal : Enthnographia XIII. stb., valamennyien foglalkoznak vele. A kí-