Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Sattler Jenő: Hippokratész könyvének fordítása (A 33. sz. közleményünkben megjelent munka folytatása)

keményíti, letompítja, aminek következtében a nemiszervük sem merevedni, sem lekonyulni nem tud. Ezzel szemben azok, akiknél az erek a fülük mögött fel vannak vágva, bár együtthálást gyakorolnak, de magjuk nagyon kevés, erőtlen és terméketlen. A legtöbb alkatrésze a magnak ugyanis a fejből, a fül mögül a gerincvelőbe vezetődik le. Ez a csatorna azonban átjárhatatlan lesz, miután az átvágás következtében heg képződik. Gyermekeknél az erek vékonyak és teltek, ezáltal megakadályozzák a magnak átfolyását, és a csiklandozó érzés sem ilymódon jelentkezik. Ennek következtében a test folyadéka ezen hullámzó mozgást nem követi, ami az ondófolyadékot elválasztaná. Ugyanezen oknál fogva leányoknál addig, amig nem lettek nemi éretté, a menstruáció sem jelentkezik. Amidőn úgy a fiúk, mint a leányok felnőnek, az ereik kitágulnak és megnyílnak, amelyek a fiatal fiúknál a nemiszervben, a szüzeknél az anyaméhbe hatolnak. A növekedésük következtében nyilt út, illetve áthatolás áll be a legszűkebb helyen is és a folyadék áramlása megindul. Ugyanis tágulás áll be, ahol az áramlás szabad és férfivá érett fiúnál az ondókiválasztás és ugyanilyen oknál fogva a szüzeknél a menstruáció jelenik meg. Hogy ez így van, erről teljes mértékben meggyőződtem. Kihangsúlyozva, hogy az ondófolyás az egész testből éppúgy a kemény, mint a lágy részekből és mindenünnen az egész testből, ahol folyadék van, kiváltódik. Négy fajta folyadékot ismerünk. Vér, epe, víz és nyák. Ilyen módon születtek az emberek és a betegségek, és a betegség okozta krízisek innen indulnak ki. Ennyit az ondófolyásról. Honnan, hogyan, miért és kinél áll be az ondófolyás, vagy kinél nem áll be és a szüzeknél miért áll be a menstruáció. A nő a közösülés alatt a szeméremrészének dörzsölését érzi, ami egy csiklandozó izgalmat vált ki az anyaméhben és ez a test többi részében is kéjérzést és meleget okoz. A női nemből is kiváltódik magfolyás, mégpedig az anyaméhből, amiáltal ez nedvessé válik, mégpedig külsőleg, főleg ha a méh túlzottan nyitván van. A nőt a közösülés megkezdésétől kezdve teljes kéjérzés fűti át, amíg a férfi a magját nem ejaculálta. Ha az asszony tüzes és a közösülés hamarabb fejeződik be, mielőtt a férfinál a magfolyás beállt volna, úgy az ezt követő időben a kéjérzés már nem hatja át, ha azonban nagyon élvvágyó, úgy a kéjérzés a férfivel egyidőben fejeződik be. Ez a következő módon viszonylik: mintha valaki a forró vízhez