Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)
Sattler Jenő: Hippokratész könyvének fordítása (A 33. sz. közleményünkben megjelent munka folytatása)
hideget önt, úgy a forralás felhagy; éppúgy megszünteti a férfi, ha így behatol a méhbe az ondója, a nőnél a meleget és a tüzes kéjérzést. A meleg és a kéjérzésnek a legnagyobb fokát akkor éri el, ha az ondó az anyaméhbe jutott, majd utána ez az érzés enged 2 , ugyanúgy, mintha valaki tűzbe bort önt, az először a hozzáöntés következtében fellángol és egy ideig így is marad, de azután lelohad, éppúgy emelkedik a nőnél a meleg, a férfiondó behatolásával és majd utána enged. Nem éri el a kéjérzést a nő olyan fokban, mint amilyen fokban a férfi, de viszont a nőnél tovább tart. Éppen ezért, mivel a férfi több kéjérzést érez, ennek következtében az ondó a fokozott izgalom következtében hamarább válik ki a folyadékból, mint a nőnél. A nőnél a következőképpen zajlik le. Ha férfiakkal való nemi érintkezés fennáll az egészséges, ha nem az kevésbé egészséges. Mivel az anyaméh az együtthálás következtében nedves lesz, ha azonban szárazabb marad, mint ahogy kellene, hogy legyen, úgy túl erősen húzódik össze, és az ilyen módon összehúzódott anyaméh a testben fájdalmat idéz elő. Úgyszintén az együtthálás azt is eredményezi, hogy a vér felmelegszik és hígabb lesz, így a menstruáció könnyebben áttör. Ha a menstruáció kimarad, úgy a női testrész beteges. De, hogy miért beteges, ezt én majd a női betegségek fejezetében részletezni fogom. Most csak ennyit róla. Ha a nő nemileg érintkezett és nem tud fogamzani (nem akar), úgy kiömlik rendszeresen mindkét részről az összefolyt termékenyítő nedv. De, ha termékenyülni akar, úgy az ondófolyadék nem folyik ki, ellenben visszamarad az anyaméhben. Ugyanis ha az anyaméh az ondót felvette, úgy bezárul és visszatartja azt, ugyanis a méhszáj a nedvesség következtében összehúzódik és ugyanakkor úgy a férfitől, mint a nőtől kiömlő termékenyítő nedvek egymással összekeverednek. Ha a nő már gyermeket szült és tudja, hogy a termékenyítő nedv nem távozott el, hanem bennmaradt, úgy azt is tudja, hogy mikor termékenyült meg. Ez a következő módon viselkedik. Néha a hőtől távozó nedvesség életképesebb, néha kevésbé életképes. Ugyanilyen módon viselkedik a férfiondó is. A férfi ugyanúgy rendelkezik férfi, mint női maggal és ugyanúgy a nő is. A férfinem életképesebb, mint a női nem, ezek szerint a fiúnak a nemzése az életképesebb magból történik, és ilyen módon is viselkedik. Ha mindkét részről kiömlő termékenyítő folyadék egyenlő erősségű,
