Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében

a sella hosszúságméretének felelne meg, ha mindig feszes lenne. Busch (id. 31) szerint azonban az operculum nem mindig feszes, sima. A sella turcica anthropologiai hosszát (= sella-bemenet hossza) a tuberculum sellae közepétől (néha finom — esetleg kettős — vonal alakjában látszik rajta a diaphragma tapadásvonala) a dorsum sellae felső-elülső széles közepéig (tehát itt is a diaphragma tapadásvonalában) mérjük [31, 63]. A röntgenologusok számos hosszméretet mérnek, néha a sella-bemenet hosszát is, többnyire azonban a sella legnagyobb hosszúságát. Az elülső mérőpont megállapítása nehézségbe ütközhet, ha a sella elülső fala éles határ (perem, szöglet) nélkül megy át a sulcus chiasmatis-, ill. a planum sphenoidaleba. (Mérés: toíókás mércével.) A sella szélességét Kadanoff és Dill szerint oldalsó határának legszélsőbb pontjai között mért távolság adja meg (vagyis ez legnagyobb szélesség). Mérése Dili szerint (ezt a módszert követtük) következőképpen történik: vízszintesen tartott puha ceruzabelet végighúzunk a sella elülső falától a fenéken át egészen a dorsumig. Ekkor a sella oldalsó határát jelző két perem grafitos lesz, s egy-egy vonalat képez. Ezek egymással szemközt levő, legszélsőbb pontjai között mérjük a távolságot tolókás mércével [31, 63], A sella oldalsó határvonalának meghúzása az esetek nem kis részében nehézségekbe ütközik. A sella-fenék ui. Dili vizsgálatai szerint kb. 60%-ban kivájt, medenceszerű (itt nincs nehézség); 30%-ban lapos (itt az egész fenék grafitos lesz, de széle még rendszerint jól meghatározható); 10%-ban azonban domború vagy aszimmetrikus [31]: egyik oldala magasabb, mint a közepe. G. Di Chiro [25] szerint is közel 10%-ban a sella-fenék fölfelé domborodik, s ilyenkor az oldalvonalak meghatározása kétséges. Ő említi azt is, hogy a sella-fenék néha egyik vagy másik irányban oldalra lejt, s hogy ez az aszimmetria kóros esetekben igen nagy lehet. A sella turcica mélységét a hosszméretre merőlegesen ott mérjük, ahol legnagyobb (tehát ez is, a szélességhez hasonlóan maximális méret). A mérés, természetesen a medián-sagittalis síkban történik. Pontatlanság ennél a méretnél csak akkor adódhat, ha a bemenet síkja nem állapítható meg pontosan [31, 63].